A szlovákiai utasok nyaralása is megdrágulhat a magyar kormány különadója miatt
Akinek Budapestről indul a repülőgépe, számíthat rá, hogy a légitársaságok legalább részben a vásárlókra hárítják majd a különadót. Aki a Ryanairrel utazik, biztosan így jár. A légitársaságok tiltakoznak, a kormány szerint viszont hatalmas bevételeik lesznek a járvány után újjáéledő turizmusból.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Magyarország kormánya különadókkal igyekszik betömni azt a hatalmas lyukat az államháztartáson, amit részben a választás előtti osztogatás, részben az ukrajnai háború miatt kialakult kedvezőtlen világgazdasági helyzet okoz.
A extraprofitadónak nevezett, július elsejétől élő különadókat a cégek a rezsivédelmi és honvédelmi alapba fizetik be. A különadókat a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak és a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni idén és 2023-ban.
Szlovákiából rengeteg járnak át Magyarországra nemcsak dolgozni, de vásárolni, szolgáltatásokat igénybe venni vagy szórakozni is. Így a termékek és szolgáltatások árában bekövetkezett változások rájuk is hatással vannak. Elég csak arra gondolni, hogy amíg nem vezették be a kettős árképzést, tömegesen jártak át Szlovákiából Magyarországra olcsó benzint tankolni.
A különadók közül a légitársaságot érintő lehet közvetlen hatással azon szlovákiai utasokra, akik Budapesten, esetleg Debrecenben szállnának repülőre.
Cikkünkből kiderül:
- milyen különadó vonatkozik a légitársaságokra,
- milyen hatással lehetnek általában az árakra a különadók,
- mivel indokolja a kormány a különadók kivetését,
- hogyan reagáltak a légitársaságok,
- árat fognak-e emelni a különadó miatt.
Extraprofit?
A kormány a különadókat részben azzal indokolja, hogy bizonyos cégeknek a háború nyomán kialakult helyzetben extra bevételük keletkezett.
Ez igaz lehet a Molra, ami a hatósági üzemanyag-árazás ellenére tett szert jelentős profitra annak köszönhetően, hogy a világpiaci árnál jóval olcsóbban jut hozzá az orosz olajhoz.
Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, volt jegybankelnök ezt nem is extraprofitnak, hanem járadékszerű jövedelemnek nevezné, ami egy különleges helyzet miatt állt elő, és számszerűsíthető, hogy mennyivel nagyobb a normál helyzetben elérhető nyereségtől. Ha ezt a többletet az állam elvonja egy cégtől, azzal nem veszélyezteti a cég profitját; nem óriási profitja lesz a cégnek, hanem közepesen nagy profitja, fogalmaz a közgazdász. (Ezen logika mentén adóztatná meg Igor Matovič is a Slovnaftot – a szerk. megj.)
Ki fizeti meg Matovič Slovnaft-adóját?
Jelen esetben a Molnak van ilyen „extraprofitja”, a többi érintett szektor cégei számára azonban a különadó többletköltségként jelenik meg. Ennek semmi köze a profithoz, a repülőterek esetében ez egy „landing fee”, azaz „repülőtér-használati díj”, mondja Bod Péter Ákos.
Bár a kormányrendelet az „extraprofit adókról” szól, a légitársaságok esetében a rendelet „hozzájárulásról” ír, aminek értelmében valóban nem a profitot adóztatják meg, hanem minden egyes repülőjegy után egy meghatározott összeget kell a légitársaságoknak, pontosabban a légitársaság szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezetnek befizetni az államkasszába, amit ők értelemszerűen a légitársaságokra hárítanak.
A kormányrendelet értelmében július elsejétől minden utas után
- 3900 forintot (cikkünk írásakor 9,87 euró) kell fizetni, ha az úti cél európai ország (az összes uniós és az unión kívüli európai országok),
- 9750 forintot (24,67 euró) kell fizetni, ha az úti cél Európán kívüli ország.
Az intézkedés csak az induló járatokra vonatkozik, és nem érinti a tranzitutasokat, vagyis azokat, akik csak átszállnak a magyarországi repülőtéren.
Bár a repülőjegyek árai dinamikusan változnak, cikkünk írásakor (csütörtökön) például egy június 30-ra szóló Budapest-Berlin repülőjegyet a legolcsóbban 11 940 forintért lehetett megvásárolni a Wizz Air oldalán.
Ha a cég nem hárítja át a 3900 forintos különadót az utasra, akkor ennek az árnak a harmadát elbukja. Ha teljes mértékben áthárítja, akkor a jegy 32 százalékkal többe, 15 840 forintba fog kerülni.
Mivel a különadó csak a Magyarországról induló járatokra vonatkozik, a különbözet nem ilyen markáns a retúrjegyek és a drágább jegyek esetében.
Több mint hülyeség
A légitársaságok „hozzájárulását” a kormány nem a háború miatt kialakult helyzettel indokolja, hanem azzal, hogy a koronavírus-járvány alatt az emberek sokkal kevesebbet költöttek utazásra, rengeteg pénz maradt náluk, amit a most induló szezonban fognak elkölteni, így a légitársaságok is hatalmas extraprofitra fognak szert tenni.
Ezt azonban másként látják a légitársaságok.
