Egymás kölcsönös lehülyézése után mélyponton a magyar–ukrán viszony, aminek Magyarország a vesztese lehet

A németeket is keményen bírálta az ukrán vezetés, de ők nem reagáltak olyan élesen, mint a magyarok.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
Az eddig sem túl jó magyar–ukrán kapcsolatok az elmúlt napokban soha nem látott szintre romlottak le: a felek egymás mentális állapotát vonták kétségbe, ami a diplomáciában nem éppen hétköznapi.
Az ukránok nem csak a magyarokat bírálják a szankciók ellenzése kapcsán vagy a fegyverszállítmányok ügyében, ám a legdurvább viták a magyarokkal alakultak ki az elmúlt hónapokban.
Kövér László magyar házelnök a németeket is „megvédte” az ukrán kritikával szemben, miközben a németek reakciói sokkal visszafogottabbak, mint amik Magyarországról érkeznek. Frank-Walter Steinmeier német államfő azután is kommunikált Zelenszkijjel, hogy az nem fogadta őt Kijevben, és azóta a német zöldpárti külügyminiszter, Annalena Baerbock ellátogatott Ukrajnába.
Magyar politikusok viszont még a háború kezdete óta nem keresték fel a háború sújtotta szomszédos országot – még ellenzékiek sem. (Kiegeszítés olvasói észrevétel alapján: Novák Katalin még elnökké választása előtt, egy humanitárius akció keretében látogatást tett Kárpátalján március 4-én.)
Szakértőket kérdeztünk arról, van-e megalapozottsága Kövér László Zelenszkijjel szembeni felháborodásának, miért csak a magyarok reagálnak ilyen hevesen az ukrán kritikára, van-e kiút a magyar–ukrán adok-kapokból, és mit jelenthet Magyarország számára, ha nem rendezi a kapcsolatait Kijevvel.