Napunk

Roman Holec történész: A magyarok egyedül maradtak 1848-ban, 1918-ban, 1945-ben, és most ugyanez történik

Roman Holec történész. Fotó - Andrej Bán
Roman Holec történész. Fotó – Andrej Bán

A Trianon előtti határok visszaállítása nem szerepel a magyar kormány programjában, de ha alkalom adódna, élnének vele, véli Roman Holec szlovák történész.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A szlovákok számára Trianon nem akkora téma, mint a magyaroknál, ám Roman Holec legutóbbi, Trianon – diadal és tragédia című könyvét gyorsan szétkapkodták. A szlovák szakember Trianon századik évfordulójára megjelent kötetének már a második kiadása van a boltokban, hamarosan pedig a magyar fordítás is napvilágot lát.

Ez az első olyan komoly szlovák történettudományi munka, amely kimondja, hogy Trianon igazságtalan volt a magyarokkal szemben – nem kíméli ugyanakkor a magyar felet sem.

A szlovák szakemberrel készült interjúnkból kiderül:

  • miért hagyja hidegen a szlovákokat Trianon,
  • milyen hatással volt a szlovák–magyar viszonyra a Trianon utáni csehszlovák propaganda,
  • a történelmi Magyarország mely hibáit ismételte meg Szlovákia,
  • miért nem tanulnak a magyarok saját történelmükből.

Könyvében többször is hangsúlyozza, hogy a szlovák szakmai és laikus közönség nem igazán érdeklődik Trianon témája iránt. Ennek ellenére könyvének első kiadását szétkapkodták, és már a második kiadás is megjelent. Mivel magyarázza ezt?

Valóban nem igazán érdeklődnek a téma iránt, de mindenképpen foglalkozni kellene vele, ezért is jelent meg ez a könyv. Egyrészt, hogy lerombolja a közbeszédben jelen lévő mítoszokat, melyeket az első világháború századik évfordulója kapcsán megvalósuló elemzések és kutatások is új megvilágításba helyeztek.

Az az állítás, mely szerint az első Csehszlovák Köztársaság egyfajta diszkontinuitást, nulláról való indulást jelentett, nem állja meg a helyét.

A történelmi Magyarország és Csehszlovákia közötti folytonosság mértéke jóval nagyobb volt, mint arra számítani lehetett. Ez főként az ország elitje esetében volt így. A történelmi Magyarország polgármesterei, hivatalnokai, bírói, tisztjei átkerültek az új állam kötelékébe, mivel az nem tudta őket másokkal helyettesíteni.

Ez volt a helyzet Csehországban a német köztisztviselőkkel és a történelmi Magyarország számos magyar köztisztviselőjével is.

Magyaroknak nevezem őket, de zömével többes identitású emberekről volt szó, akik úgy cseréltek identitást, mint más inget. Otthon talán magyarul beszéltek, de nyilvánosan csehszlováknak vallották magukat, és az ilyen esetekből több volt, mint gondolnánk. Az 1918-as év olyan identitásválságot hozott, amely rendkívül érdekes lehet számunkra, hiszen ez a jelenség később megismétlődött.

Mikor ismétlődött meg?

1992-ben a csehszlovák identitás válsága jött el, amellyel például nekem is meg kellett küzdenem. Ilyen szempontból 1945 is hasonló volt, ekkor került terítékre ugyanis a kitelepítések kérdése. Az identitásválság az egész 20. századon átívelő jelenség. Trianon azért is fontos, mert az új állam létrehozása kapcsán a szlovák és a csehszlovák politikát is kritikusan kell szemlélnünk. Beleértve azt, milyen érveket és álérveket hoztak fel az egyes felek álláspontjukat alátámasztandó.

Én is folyamatosan keresem a Csehszlovákia és a történelmi Magyarország közötti összefüggéseket.

Hol van a legtöbb összefüggés?

Mindkettő felbomlott és megszűnt, és sok hasonlóság volt köztük. A történelmi Magyarországhoz hasonlóan – főként eleinte – Csehszlovákia is többnemzetiségű volt. A magyar diskurzus Csehszlovákia felbomlásáról beszél, míg a szlovák a kettéválásáról.

A szlovák narratívában a konstruktív elem, vagyis valami új létrehozása dominál. A magyarban pedig a felszámolás, mintha ez is azt volna hivatott igazolni, hogy Csehszlovákia egy művileg létrehozott állam volt, amit a magyarok a kezdetektől fogva állítottak. Valóban így van, egy művileg létrehozott államról volt szó? Ezeket a kérdéseket kellene hogy feltegyék maguknak a szlovák történészek.

Milyen visszajelzéseket kapott a könyvre szlovák, illetve magyar kollégáitól?

Mindkét oldalról érkeztek vélemények, és ezek nem voltak teljesen egyértelműek. A szlovákul is olvasó magyar kollégák azt mondták,

Magyarország

Orbán Viktor

Szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákia

Történelem

Trianon

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak