Napunk

Roman Holec történész: A magyarok egyedül maradtak 1848-ban, 1918-ban, 1945-ben, és most ugyanez történik

Roman Holec történész. Fotó - Andrej Bán
Roman Holec történész. Fotó – Andrej Bán

A Trianon előtti határok visszaállítása nem szerepel a magyar kormány programjában, de ha alkalom adódna, élnének vele, véli Roman Holec szlovák történész.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A szlovákok számára Trianon nem akkora téma, mint a magyaroknál, ám Roman Holec legutóbbi, Trianon – diadal és tragédia című könyvét gyorsan szétkapkodták. A szlovák szakember Trianon századik évfordulójára megjelent kötetének már a második kiadása van a boltokban, hamarosan pedig a magyar fordítás is napvilágot lát.

Ez az első olyan komoly szlovák történettudományi munka, amely kimondja, hogy Trianon igazságtalan volt a magyarokkal szemben – nem kíméli ugyanakkor a magyar felet sem.

A szlovák szakemberrel készült interjúnkból kiderül:

  • miért hagyja hidegen a szlovákokat Trianon,
  • milyen hatással volt a szlovák–magyar viszonyra a Trianon utáni csehszlovák propaganda,
  • a történelmi Magyarország mely hibáit ismételte meg Szlovákia,
  • miért nem tanulnak a magyarok saját történelmükből.

Könyvében többször is hangsúlyozza, hogy a szlovák szakmai és laikus közönség nem igazán érdeklődik Trianon témája iránt. Ennek ellenére könyvének első kiadását szétkapkodták, és már a második kiadás is megjelent. Mivel magyarázza ezt?

Valóban nem igazán érdeklődnek a téma iránt, de mindenképpen foglalkozni kellene vele, ezért is jelent meg ez a könyv. Egyrészt, hogy lerombolja a közbeszédben jelen lévő mítoszokat, melyeket az első világháború századik évfordulója kapcsán megvalósuló elemzések és kutatások is új megvilágításba helyeztek.

Az az állítás, mely szerint az első Csehszlovák Köztársaság egyfajta diszkontinuitást, nulláról való indulást jelentett, nem állja meg a helyét.

A történelmi Magyarország és Csehszlovákia közötti folytonosság mértéke jóval nagyobb volt, mint arra számítani lehetett. Ez főként az ország elitje esetében volt így. A történelmi Magyarország polgármesterei, hivatalnokai, bírói, tisztjei átkerültek az új állam kötelékébe, mivel az nem tudta őket másokkal helyettesíteni.

Ez volt a helyzet Csehországban a német köztisztviselőkkel és a történelmi Magyarország számos magyar köztisztviselőjével is.

Magyaroknak nevezem őket, de zömével többes identitású emberekről volt szó, akik úgy cseréltek identitást, mint más inget. Otthon talán magyarul beszéltek, de nyilvánosan csehszlováknak vallották magukat, és az ilyen esetekből több volt, mint gondolnánk. Az 1918-as év olyan identitásválságot hozott, amely rendkívül érdekes lehet számunkra, hiszen ez a jelenség később megismétlődött.

Mikor ismétlődött meg?

1992-ben a csehszlovák identitás válsága jött el, amellyel például nekem is meg kellett küzdenem. Ilyen szempontból 1945 is hasonló volt, ekkor került terítékre ugyanis a kitelepítések kérdése. Az identitásválság az egész 20. századon átívelő jelenség. Trianon azért is fontos, mert az új állam létrehozása kapcsán a szlovák és a csehszlovák politikát is kritikusan kell szemlélnünk. Beleértve azt, milyen érveket és álérveket hoztak fel az egyes felek álláspontjukat alátámasztandó.

Én is folyamatosan keresem a Csehszlovákia és a történelmi Magyarország közötti összefüggéseket.

Hol van a legtöbb összefüggés?

Mindkettő felbomlott és megszűnt, és sok hasonlóság volt köztük. A történelmi Magyarországhoz hasonlóan – főként eleinte – Csehszlovákia is többnemzetiségű volt. A magyar diskurzus Csehszlovákia felbomlásáról beszél, míg a szlovák a kettéválásáról.

A szlovák narratívában a konstruktív elem, vagyis valami új létrehozása dominál. A magyarban pedig a felszámolás, mintha ez is azt volna hivatott igazolni, hogy Csehszlovákia egy művileg létrehozott állam volt, amit a magyarok a kezdetektől fogva állítottak. Valóban így van, egy művileg létrehozott államról volt szó? Ezeket a kérdéseket kellene hogy feltegyék maguknak a szlovák történészek.

Milyen visszajelzéseket kapott a könyvre szlovák, illetve magyar kollégáitól?

Mindkét oldalról érkeztek vélemények, és ezek nem voltak teljesen egyértelműek. A szlovákul is olvasó magyar kollégák azt mondták,

Magyarország

Orbán Viktor

Szlovák–magyar kapcsolatok

Szlovákia

Történelem

Trianon

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Hollandia a meccs esélyeseként Gakpo góljával 1:0-ra vezet Katar ellen, bár a házigazda válogatottja megpróbálja feledtetni korábbi teljesítményét, és a talán túl laza hollandok mellett tetszetős akciókat vezet. A másik meccsen szintén 1:0 az állás, Szenegál Sarr tizenegyesével megszerezte a vezetést Ecuador ellen. Jelen állás szerint Hollandia és Szenegál a két továbbjutó. (napunk)

Juraj Šeliga (Za ľudí) felszólította Zuzana Čaputová államfőt, hogy javasolja fegyelmi eljárás indítását Maroš Žilinka főügyész ellen, amiért az Alkony-ügyben ejtették a vádat Robert Fico és Robert Kaliňák ellen. „Ez komoly beavatkozás a jogállamiságba” – mondta Šeliga.

Németországban éves szinten lassult, havi összevetésben pedig csökkent az infláció novemberben, közölte a német szövetségi statisztikai hivatal kedden. A Destatis előzetes adatai szerint novemberben a fogyasztói árak éves szintű emelkedése 10 százalék volt az októberi 10,4 százalék után. Az élelmiszerek árnövekedése az októberi 20,3 százalékról novemberben 21 százalékra gyorsult, a szolgáltatásoké 4 százalékról 3,7 százalékra lassult, az energiáé pedig 43 százalékról 38,4 százalékra mérséklődött éves összevetésben.

Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne kerüljön sor az előrehozott választásra, reagált Kristián Čekovský, az OĽaNO parlamenti képviselője Zuzana Čaputová államfő éves jelentésére. „Ugyanakkor mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a kormány becsülettel tudjon kormányozni, és ne veszítse el a maradék bizalmat” – fogalmazott Čekovský.

Gyimesi György (OĽaNO) képviselő a köztársasági elnök parlamenti beszédére reagálva azt mondta, Zuzana Čaputová „egy olyan jelentést olvasott fel, amelyet nem ért”. A kérdésre, hogy az OĽaNO elnöke, Igor Matovič miért nem volt jelen az ülésteremben az államfő beszéde alatt, Gyimesi azt válaszolta, hogy nem ismeri Matovič beosztását, pénzügyminiszterként kizárólag a kormányfőnek felel, aki „nyilvánvalóan nem kötelezte”, hogy részt vegyen az államfő beszédén. (denníkn)

Felmentették a bűnszervezet létrehozásának vádja alól Robert Ficót és Robert Kaliňákot. A döntést Jozef Kandera, a főügyész első számú helyettese hozta meg a 363-as paragrafusra hivatkozva. A elmúlt napokban a vádlottak már tanulmányozhatták az ügyiratot, ami azt jelenti, hogy az Alkony-ügy a végéhez közeledett. (denníkn)