Biológiailag hozzánk illő potenciális partnerünk sok lehet. Jóval nehezebb azonban megtalálni azt, aki más szempontból is megfelel

Amennyiben az interneten ismerkedünk, minél hamarabb találkozzunk az illetővel, javasolja Jaroslava Babková genetikus. „Bedőlhetünk egy olyan elképzelésnek, amely köszönőviszonyban sincs a valósággal, ennek pedig gyakran nagy csalódás a vége” – mondja az interjúban. Véleménye szerint a mai korral az a gond, hogy gyakran megfosztjuk magunkat a biológiai interakciótól, ez azonban továbbra is kulcsfontosságú számunkra.

A cikkből kiderül:

• miként lehet meghatározni, hogy a partnerek mennyire illenek össze biológiailag,
• milyen esetben tévedhetünk partnerválasztás során,
• mi zajlik a testünkben, amikor szerelmesek vagyunk,
• melyik hormon felel a hűségért,
• miként függ össze a tesztoszteron az intellektuális képességgel és az autizmussal.

---

Genetikusként a partnerek biológiai kompatibilitásával is foglalkozik. Egy korábbi interjúban azt mondta, ha a partnerek biológiailag nem illenek össze, az bizonyos esetekben terméketlenséghez is vezethet. Ez mivel magyarázható?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk, egy rövid kitérőt kell tennünk az állatvilágba, konkrétan az olyan egyszerű élőlényekhez, mint a rágcsálók. A rágcsálók közösségekben élnek, és ha szaporodni akarnak, a természet szándéka, hogy ne egymással rokoni kapcsolatban álló egyedek párosodjanak egymással. Amint az ismeretes, a beltenyésztés következtében az utódoknál genetikai rendellenességek kerülhetnek felszínre. Más szóval, a természet azt akarja, hogy két eltérő egyed párosodjon, hogy a lehető legnagyobb variabilitás jöhessen létre – az életünk és az evolúció számára ez a legfontosabb.

Az alacsonyabb rendű állatok nem tudják megállapítani, ki áll velük rokonságban. Mi, emberek ezt tudjuk, mivel egy olyan társadalmi közösség tagjai vagyunk, ahol bizonyos kapcsolatok működnek. De az egerek ezt nem tudják. Ezért a természet létrehozott erre egy speciális mechanizmust – az egerek ugyanis kiszagolják a partnerüket.

Miként működik ez a mechanizmus?

A rágcsálók az alapján választanak párt maguknak, hogy melyik egyed illata tetszik nekik leginkább. És éppen az az egyed különbözik tőlük genetikailag leginkább, amelyik illata a leginkább tetszik nekik, ellenben akivel rokoni kapcsolatban állnak, annak az illata nem tetszik nekik, és azzal nem párosodnak.

Nem tudjuk, hogy miért éppen a szagláson alapul ez a mechanizmus. A természet így alakította ki, és az evolúció nálunk, embereknél is megőrizte. Ez azt jelenti, hogy nekünk is „ki kell szagolnunk” az igazit, aki genetikai szempontból a leginkább különbözik tőlünk. Ez azért történik így, hogy ha két ember találkozik és utódokat nemzenek, azok a lehető legjobban fel legyenek vértezve a változó környezet hatásai ellen.

Jól értem, hogy minden egyén a saját immunrendszerét hozza be egy kapcsolatba, és minél eltérőbb ez a két immunkészlet, annál gazdagabb „fegyvertárral” rendelkezhetnek az utódaik?

Igen. Képletesen szólva, nekem is van egy fegyvertáram, és a férjemnek is a sajátja. Ennek a kettőnek az ötvözetéből az utódaink a legszélesebb eszköztárat kapják. A gyerekeink életerősebbek, ellenállóbbak lehetnek a kórokozókkal, vírusokkal, valamint a külső környezet különböző kilengéseivel szemben. Képesek túlélni és fejlődni.

Rendben, de mi történik akkor, ha nem hallgatunk a biológiára?

Ha nem ösztönösen, érzékeinket is segítségül hívva – tehát nem biológiai indokkal – választunk párt, előfordulhat, hogy