Hatodik szankciós csomag – kinek fáj?
Az európai vezetők megállapodtak az Oroszország ellen hozott szankciók hatodik csomagjáról. Jövő évtől az orosz kőolajat embargó sújtja. De csak azt, amelyet tankerhajók szállítanak, a csővezetéken érkező kőolaj kivételt jelent, bár Lengyelország és Németország lemond erről is. Az embargó bejelentése óta nő a kőolaj világpiaci ára.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Az Európai Unió egyezségre jutott az Oroszország elleni eddigi legkeményebb szankciók ügyében. Jövő év elejéig a tagállamok fokozatosan megszüntetik a tankerhajón érkező orosz kőolaj és kőolajtermékek exportját. A tengeri úton történő szállítás az EU importjának kétharmadát teszi ki. A Kreml képviselője reakciójában leszögezte, hogy Oroszország talál más vevőt.
A rendkívüli EU-csúcs kedden fejeződik be, de az Európai Tanács elnöke, Charles Michel már hétfő este bejelentette, hogy a résztvevőknek sikerült megegyezniük. A cél az, mint megjegyezte, hogy minél nagyobb nyomást fejtsenek ki Oroszországra, hogy fejezze be az Ukrajna ellen vívott háborút. Miközben a hatodik szankciós csomaggal sem érik el azt a szintet, amit az Egyesült Államok nyújt technikai és anyagi segítségként Ukrajnának.
„A szankcióknak azonnali hatásuk lesz az orosz kőolajimport 75 százalékára. Az év végén pedig már az európai behozatal 90 százalékát állítjuk le” – írja Michel a Twitteren. Ezzel az EU az orosz hadigépezet finanszírozásának jelentős részét vonja meg. A 90 százalékot a tankereken szállított olajmennyiség, valamint a Lengyelországnak és Németországnak vezetéken szállított mennyiség összege adja ki.
Eduard Heger szlovák kormányfő a Facebookon közzétett rövid videójában nagy sikerként ír a tanácskozás eredményéről: „Szlovákia kéréseit figyelembe vették.”
Orbán Viktor magyar államfő először csak egy rövid Facebook-poszttal reagált,
