Kézikönyv trollok ellen: Az egykori diplomata szemlélteti, mit válaszolna a „Putyint a NATO provokálta” típusú kijelentésekre
A cseh származású David Stulík Ukrajna-szakértőnek bemutattuk Vlagyimir Putyin pártfogóinak kedvenc, vita során használatos „aduászait”. Nyolc Kijevben eltöltött évet követően Stulík ötleteket ad, mit válaszolna ezekre a felvetésekre.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
David Stulík tizenkét évig dolgozott Ukrajnában, 2014-ben diplomataként Kijevben figyelemmel kísérte „a méltóság forradalmát”. Jelenleg az Ukrajnával és az orosz nyelvű világgal foglalkozó Evropské hodnoty (Európai értékek) elnevezésű prágai think-tank elemzőjeként dolgozik.
A Denník N tavaly felkérte Stulíkot, hogy vegyen részt egy érvelési játékban. Mutattunk neki néhányat azok közül a állítások közül, melyeket Vlagyimir Putyin pártfogói gyakran használnak kommentárjaikban: például, hogy a Krím mindig is orosz volt, a Majdant az amerikaiak szervezték, az ukránok fasiszták. Ezt követően Stulík tudását és személyes tapasztalatát felhasználva megfogalmazta a lehetséges válaszokat.
Most ezt a játékot megismételtük és belefoglaltuk Putyin pártfogóinak aktuális, az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos „aduászait”. Az alábbiakban olvashatjuk Stulík válaszjavaslatait:
- A háború annak következménye, ami a Donbaszban történt.
- Amikor a Donbaszban oroszokat gyilkoltak, azt senki se vette észre.
- Ukrajna a tűzszünet megkötését követően is gyilkolta az oroszokat.
- Putyint a NATO provokálta ki.
- A háborúról Ukrajna tehet, mert be akart lépni a NATO-ba.
- A háború Amerikának felel meg, aki pénzt keres rajta.
- Lehet, hogy kiderül, hogy a városok bombázásával és a civil áldozatokkal kapcsolatos információk valótlanok.
- A háború folytatásáért Zelenszkij a felelős, aki elutasítja a tűzszüneti tárgyalásokat.
- Azzal, hogy segítünk Ukrajnának, elnyújtjuk a háborút.
- Az ukrán menekültek nem érdemlik meg a segítséget, már nagyon sok ukrán SUV-típusú gépkocsit láttam.”
„A háború annak következménye, ami Donbaszban történt.”
A donbaszi események fő mozgatója az Orosz Föderáció volt, amely 2014-ben lépéseket tett az ukrán alkotmányos rend ellenében. Addig semmiféle szeparatista tendenciák nem jellemezték a régiót, éppen ellenkezőleg, a régió számos lakosa fejezte ki támogatását a „méltóság forradalma” iránt. 2014-ben Donyeckben és Luhanszkban is zajlottak tüntetések az oroszbarát Janukovics elnök ellen, habár kisebb létszámmal, mint másutt.
A Donbaszban azt követően robbant ki konfliktus, hogy megérkeztek az orosz fegyverek, és az orosz biztonsági erők emberei, például amikor Igor Sztrelkov (Girkin) megjelentek a térségben. Az új ukrán kormány ezekre reagált, az ország keleti részében ugyanis eleinte egyáltalán nem állomásoztak katonai egységei. Mivel az ukrán hadsereg egyáltalán nem számolt Oroszországból érkező támadással, a térségben csupán gyengébben felfegyverzett határőrség és a belügyminisztérium egységei voltak jelen.
A fegyveres összecsapások éppen az orosz állam felforgató tevékenységének köszönhetően törtek ki, Ukrajna biztonsági erői pedig
