Napunk

Szövetség: Mintamegye lehetett volna, mégis csatatérnek tűnik Nagyszombat megye

Berényi József. Fotó - TASR, Edmund Örzsik
Berényi József. Fotó – TASR, Edmund Örzsik

Bár úgy tűnt, hogy Nagyszombat megyében gyorsan egyezség születik a platformok között, végül a Szövetség három elődpártja nem tudta átlépni a saját árnyékát, és ellentéteik nagy része előjött a megyei jelöltállításokról szóló tárgyalásokon.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Június végéig akarja eldönteni a Szövetség, kiket indít majd az őszi megyei választásokon – és azt is, kik lesznek a megyefőnök-jelöltek Nagyszombat és Nyitra megyében. Bár vannak régiók, ahol a megegyezés viszonylag simán összejöhet a platformok között, épp azokban a megyékben lehet a legnehezebb dolguk, ahol a megyeelnöki posztért is harcba szállnak.

Nagyszombat megyében pedig különösen pikáns a Szövetség helyzete. Eleinte úgy tűnt, hogy a Dunaszerdahelyi járás lehet az a „modelljárás”, ahol demonstrálni tudják az egységet és a kompromisszumkészséget. Ez azonban nem jött össze – olyannyira nem, hogy egyelőre még a Szövetség járási alapszervezete sem állt össze, és egyelőre nem tudni azt sem, mikor fog.

A történelem megismétli önmagát

A helyzet kísértetiesen emlékeztet a Híd és az MKP öt évvel ezelőtti próbálkozására a megegyezésről. Akkoriban a Szövetség két elődpártja megpróbálkozott azzal, hogy koordinált módon induljon a megyei választásokon, ám ebből végül semmi sem lett: az MKP a támogatottsága tudatában nem akart engedni a Bugár Béla vezette Hídnak, mely viszont több helyet akart például a Dunaszerdahelyi járásban, mint amennyi reális lett volna az erőviszonyok ismeretében.

A két párt végül külön indult 2017 őszén, sőt, két magyar megyeelnök-jelölt is harcba szállt, Berényi József az MKP részéről, és Rigó Konrád, a Híd akkori kulturális államtitkára. Az eredmény egy nagyon éles, személyeskedéstől sem mentes kampány és teljes MKP-győzelem lett: Berényi ugyan csak a harmadik helyen végzett, de begyűjtött csaknem 20 ezer szavazatot, Rigó Konrád a negyedik helye mellé viszont csak valamivel több, mint 6 ezer szavazatot szerzett. Az erőviszonyok a megyei közgyűlésben is egyértelműek voltak: az MKP 13 mandátumot szerzett, a Híd egyetlenegyet: Chomča Ervin lett képviselő, a párt ismert magyar arcai, Rigó Konrád, Sárközy Irén, Juhos Ferenc vagy épp Gál Gábor a bejutás közelében sem voltak.

A párt politikusai a háttérbeszélgetéseken utólag úgy nyilatkoztak, hogy a megegyezés nem volt reális a pártok között, és valódi politikai akarat sem volt rá. Most azonban ugyanezeknek a politikusoknak már egy párt égisze alatt kellene megegyezniük arról, hogy ki indul majd a Szövetség színeiben, és ki lesz a megyefőnök-jelölt – méghozzá úgy, hogy öt év alatt az erőviszonyok valószínűleg nem változtak számottevően. „Az ambíció pedig több, mint a hely” – mondta a Híd-platform egyik politikusa a Napunknak.

A 8 képviselői hellyel kecsegtető Dunaszerdahelyi járás ezért lett volna ideális „megegyezős járás” a Szövetség arculata szempontjából. Ha a „legmagyarabb járásban”, ahol az elődpártok „erős embereinek” jó része dolgozik, könnyen sikerült volna tető alá hozni a megegyezést, az a párt stratégái szerint is jó üzenet lett volna a többi járásnak is. Ez azonban nem sikerült, és két változat is létezik arra a kérdésre, miért.

A felrúgott egyezség

Az egyik változat a Híd és az Összefogás perspektívájából szemléli a történteket. Ezek szerint a járási szervezet megalapítása előtt, több, mint egy hónapja összeült a járási grémium, melyen 2–2 politikus képviselte a platformokat. Ezeken a tárgyalásokon információink szerint pozitív volt a hangulat: gyorsan megegyeztek a járási elnök személyében is

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Berényi József

Bugár Béla

Forró Krisztián

Rigó Konrád

Szövetség

Választások 2022

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Sulíkék Matovič elmozdításának sikertelen kísérlete után a kormány elleni bizalmatlansági indítvánnyal próbálkoznak, és előfordulhat, hogy ezúttal bejön nekik. A Denník N számítása szerint 72 képviselő biztosan támogatja majd a kormányt, 71 pedig biztosan ellene szavaz. A maradék 7 képviselőn múlik majd, hogy meglesz-e a bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges 76 képviselő, írja Renczes Ágoston a szerdai Napunk newsfilterben.