Napunk

Novák Katalin és a nem létező összmagyarság

Kelemen Hunor és Novák Katalin. Fotó - Novák Katalin FB-oldala
Kelemen Hunor és Novák Katalin. Fotó – Novák Katalin FB-oldala

Az „összmagyarságot” kívánja képviselni Novák Katalin köztársasági elnök – erről nyilatkozott romániai látogatásán. Ahhoz képest, hogy minimum húsz, de az is lehet, hogy harminc évet késett ezzel a vallomással, diplomáciai vihart kavart. Valószínűleg ez is volt a célja, mi másért jönne „magánlátogatásra” a magyar államfő Romániába?

A „magánlátogatás” azt jelenti, hogy a román kormány nem hívta meg – így a magánlátogatás akkor is magánlátogatás marad, ha történetesen közben a román kormány miniszterelnök-helyettesével, Kelemen Hunorral tárgyalt. Faramuci helyzet ez.

Egyrészt: ilyen körülmények között, ha már a magyar kisebbségi érdekképviselet a román kormány tagja, mi sem lenne természetesebb és könnyebb, mint a magyar államfőt meghívni Romániába. Nem történt ez meg mindeddig – évek óta feszült a román–magyar államközi viszony, a valamikor (a kétezres évek elején) oly természetes, kölcsönös gesztusok, a kormányzati szomszédlátogatások ma már nem mennek olyan olajozottan. (Pontosabban, sehogy sem mennek).

A diplomáciai távolság ellenére Kelemen Hunor és Novák Katalin találkozott egymással, barátságosan, egymást erősítve elbeszélgettek. Olyan politikusokként, mint akik szorosan és vállaltan kötődnek a Fideszhez. Magyar–magyar kapcsolaterősítés – mondhatnánk. Kérdés persze, hogy valójában mi is erősödik ilyenkor (a Fidesz iránti lojalitáson, a politikai közös csapatjátékon kívül). Kelemen Hunor pozíciója a román kormányon belül biztosan nem, és a Kelemen Hunor által képviselt erdélyi magyarok romániai megítélése sem javul attól, ha olyasvalakivel szövetkezik az RMDSZ elnöke, akit a román hivatalosságok nem hívtak.

Bármi lehetne most, akár jó szomszédi viszony, erősödő román–magyar kapcsolat, a történelmi konfliktusok és feszültségek oldódása. Minden adott hozzá: viszonylag nyitott, szomszédsági együttműködésekben érdekelt román kormány, parlamenti mandátumokkal, kormányzati pozíciókkal rendelkező magyar érdekképviselet, és egy olyan magyar kormány, amely elvileg a nemzeti érdekképviseletet tartja legfontosabb stratégiai céljának. Mégsem a párbeszéd és az együttműködés felé haladnak a dolgok.

Van kivel, van hol, van miért – és mégis diplomáciai jegyzékváltás lett a magyar köztársasági elnöki látogatás vége. Miért? Jelentős részben azért, mert

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Erdélyi magyarok

Határon túli magyarok

Novák Katalin

Szlovákiai magyar

Vélemény

Jelenleg a legolvasottabbak