Sok család számára semmit sem ér Matovič családsegítő törvénye
Gyorsított eljárásban tárgyalt a parlament az inflációs segélycsomagról, melyet tárcaközi egyeztetés és a szakemberek véleményezése nélkül terjesztett a plénum elé Igor Matovič (OĽaNO). A képviselők megszavazták a pénzügyminiszter csomagját, de a legalacsonyabb támogatást a szükséghelyzetben élők kapják.
Lájkold, kövesd a Napunk.sk-t a közösségi médiában is, ahol extra tartalmakkal is jelentkezünk! Csatlakozz hozzánk a Facebookon, az Instagramon és a YouTube-on!
A pénzügyminiszter tervezetét koalíciós partnere, az SaS nem, viszont az ĽSNS, illetve a Štefan Kuffa képviselő körül csoportosuló Kotleba-árvák megszavazták.
A kedd esti szavazás alapján júniusban minden gyermek után egyszeri 100 eurós családi pótlékot kapnak a szülők. Júliustól 12,14 euróról 30 euróra emelkedik a gyereksegély. Júniusban 100 eurós támogatást kapnak a szükséghelyzetben élők, a nevelőszülők, akik hozzátartozót gondoznak, és azok a 62 éven felüliek, akik nem jogosultak nyugdíjra. Júliustól 43,60 euróról 70 euróra emelkedik a 15 év alatti gyerekek után járó adóbónusz, ez az összeg januártól 100 euró. A 15 év feletti gyerekek után járó adóbónusz júliustól 40, januártól 50 euróra nő.
A gyermekenkénti 25,88 eurós családi pótlék július 1-jétől 30, 2023. január 1-jétől pedig 40 euróra emelkedik. Az 5 és 18 év közötti gyerekek havonta 60 euró úgynevezett „köri pénzre” lesznek jogosultak januártól. Mindez jövőre 1,2 milliárd euróba kerül az államnak, egy részét az önkormányzatoktól elvont pénzekből fedezik.
Bár Igor Matovič azt állítja, az inflációs segélycsomag a leginkább rászorulóknak segít, a szakértők szerint az alacsony jövedelemből élő családok kapják a legalacsonyabb összegű támogatást. A Költségvetési Tanács számításai szerint bár az alacsony jövedelemből élők támogatása százalékban nézve a legmagasabb, euróban viszont ők kapják a legalacsonyabb összeget.
Cikkünkből kiderül:
- hogyan vélekednek a pénzügyminiszter javaslatáról az iskolák,
- iskolánként akár több száz gyerek nem jár szakkörre,
- milyen foglalkozásokat látogathatnak a diákok az ország különböző pontjain, és kell-e bővíteni a kínálatot.
400 millió eurós javaslat
Az inflációellenes csomag legvitatottabb része a gyermekek szabadidős tevékenységét szabályozó módosító javaslat volt. A képviselők a korábbi 50-ről 60 euróra emelték a szakkörökre fordítható havi állami támogatás összegét.
„Az új törvény célja a gyermekek szabadidős tevékenységének támogatása az oktatás, a sport és a kultúra területén pénzügyi hozzájárulás révén, hogy ezek a tevékenységek minél több gyermek számára elérhetővé váljanak” – ezzel indokolta javaslatát Igor Matovič pénzügyminiszter a parlamentben, melynek gyakorlati megvalósítása több mint 400 millió euróba kerülhet évente.
Elektronikus adminisztráció
A pénzügyminisztérium terve szerint a foglalkozásokért járó összeget 12 hónappal korábban jóváírnák a diákok saját kontóján, ezzel rugalmasabbá tennék a támogatások felhasználását, illetve a diákok törvényes képviselői időben lefoglalhatnák a kiválasztott foglalkozásokat. Csak ők dönthetnek a szabadidős tevékenységekért járó állami támogatásról és kizárólag elektronikusan, egy mobilapplikáció segítségével választhatnak szakköröket. Ezen keresztül kell minden hónapban jelenteni a diák részvételét, illetve a szülőnek, törvényes képviselőnek értékelnie is kellene a szabadidős tevékenységet.
Az oktatási és a kulturális minisztériumnak kell összeállítani azon szabadidős tevékenységek listáját, melyek finanszírozhatók az állami támogatásból. Január elsejétől lenne elérhető a választható tevékenységek nyilvántartása.
Tavaly 17 millió eurót költöttünk
A Napunk által megszólított iskolák és szabadidőközpontok szerint eddig is rendkívül széles körű volt a szabadidős tevékenységek kínálata, melyek közül választhattak a diákok. Ezen aktivitások támogatása egyáltalán nem új keletű dolog, 2004-ben Martin Fronc (KDH) oktatási miniszter vezette be. Egy-egy diák köri foglalkozását tanévenként az állam 32 euróval támogatta. Tavaly például köri utalványok formájában 17 millió eurót költött az oktatási tárca a diákok szabadidős tevékenységének, illetve köri foglalkozásainak támogatására.
Homályos szabályok
Több iskola igazgatója és szabadidőközpont vezetője nem érti, milyen cél vezérelte a pénzügyminisztert a szabadidős tevékenységek finanszírozásáról szóló törvény módosításának kidolgozásakor. Számos pontja homályos, ráadásul nem biztos, hogy több diák látogatja majd a szabadidős foglalkozásokat.
Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója tragikomikusnak nevezte mindazt, ami a törvényjavaslat körül folyt. Úgy véli, az a probléma, hogy előbb volt pénz, és utána gondolták ki, mire is költhető el.
„Előbb fel kellett volna mérni, mire van igény, el kellett volna dönteni, mit akarunk megcsinálni, és utána
