Tizedik véset a gránitba: a járvány enyhülése után is megtartja a rendeleti kormányzást az Orbán-kormány
Az ötödik Orbán-kormány eskütételének napján ismét meghosszabbítja a kabinet különleges jogköreinek hatályosságát a parlament.
Támogasd a Napunk és a Denník N új, kétnyelvű ismeretterjesztő magazinját, amelyben olyan történelmi személyiségeket mutatunk be, akiket a magyarok és a szlovákok is magukénak vallanak. Segítsd az előítéletmentes kapcsolatokat, és járulj hozzá, hogy minél több szlovák és magyar iskolába eljuttathassuk kiadványunkat! Köszönjük!
A Covid-járvány enyhülésével a biztonsági intézkedések Magyarországon már meglehetősen korán lazultak, ám a 2020 tavaszán bevezetett rendeleti kormányzás marad. Az ötödik Orbán-kormány eskütételének napján a magyar Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amelynek a lényege, hogy május végén nem ér véget a járvánnyal bevezetett rendkívüli jogrend. Azt ugyanis kiterjesztették a humanitárius katasztrófa és a szomszéd országban zajló háborús konfliktus eseteivel. A határozatot 136 igen, 36 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadták el.
„Fontossá vált a béke és a biztonság garantálása és a gazdasági recesszió hatásainak kezelése” – érvelt a módosítási javaslat mellett a parlamentben május elején Varga Judit igazságügyi miniszter. A parlamenti vitában hasonló érvek hangzottak el, mint két évvel ezelőtt, a járvány kitörése után: az ellenzék túlhatalmat emlegetett, a fideszes képviselők pedig a biztonság garantálásának fontosságát hangsúlyozták. Vejkey Imre KDNP-s képviselő Brüsszelt bírálta a vita során, ahol szerinte „az Aranybulla idején, 1222-ben még talán a törzsközösségi szinten voltak”.
A háborús helyzetre reagáló alkotmánymódosítást épp három hónappal a háború kitörése után fogadhatják el – ahogy korábban a HVG rámutatott, a gyakorlatban nem volt különösebb szükség egy ilyen változtatásra, mert a jogszabályok széles mozgásteret biztosítanak a kormánynak. Megmarad viszont a lehetőség a rendeleti kormányzásra,
