Napunk

Rácz András: Ne higgyük, hogy Ukrajna már megnyerte a háborút

Rácz András. Fotó - Rácz András archívuma
Rácz András. Fotó – Rácz András archívuma

Az, hogy Putyin nem hirdetett általános mozgósítást, azt jelentheti, hogy az orosz tervek szerint a háború nagyjából jó irányba megy, véli Rácz András Oroszország-szakértő.

Bár Mariupol bevétele komoly politikai győzelem Oroszország számára, ez érdemben nem változtat az erőviszonyokon, véli Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, az ukrajnai háború egyik legavatottabb magyarországi szakértője.

Interjúnkban, amelyet május 18-án rögzítettünk, szóba kerül,

  • milyen sors várhat a Mariupolban fogságba esett ukrán katonákra,
  • kudarcot vallott-e Oroszország a donbaszi csatában,
  • tényleg belefolyhat-e Putyin személyesen a háború vezetésébe, és milyen tanulságokkal szolgál Hitler és Sztálin esete,
  • mit jelent az oroszok számára a finn és svéd NATO-csatlakozás,
  • kinek kedvez a háború elhúzódása, és hogyan érhet véget a konfliktus.

Az elmúlt napokban arról érkeztek hírek, hogy a sérült ukrán katonák távoztak Mariupolból. Az oroszok szerint csaknem ezer ukrán védőről van szó, az ukránok kétszáz körüli számot közöltek. Kijelenthető, hogy Mariupol elesett?

Igen, egyértelműen. A háború kezdete óta védték az ukránok Mariupolt, és senki nem gondolta volna, hogy ilyen sokáig tudják magukat tartani. Ez egy egészen valószínűtlenül hősies ellenállás volt, de ezzel együtt is ki lehet mondani, hogy Mariupol ostroma a végéhez ért. Mariupol elesett, és teljes egészében orosz kézen van. A védők viszont nyolcvankét napig kitartottak, ami nagyon-nagyon sok. Ukrajna geostratégiai értelemben vereséget szenvedett Mariupol elvesztésével. Elvesztette az Azovi-tengerhez való hozzáférést – Mariupol volt az Azovi-tenger legnagyobb ukrán kikötője, és nem valószínű, hogy most már valaha visszatér ukrán ellenőrzés alá.

Ukrán katonák távoznak a mariupoli Azovsztal acélművekből. Fotó – TASR/AP

Az Azovsztal acélműben is bent lehetnek már az oroszok? Ez egy alagutakkal átszőtt labirintus, és az elemzők arról beszéltek, hogy az áttekinthetetlensége miatt olyan nehezen bevehető.

Valószínűleg igen. Zelenszkij két napja kiadta a parancsot, hogy szüntessék be az ellenállást, és az acélművet hagyják el az emberek. A létszámot illetően vannak eltérések, az orosz és az ukrán forrásokban más-más szerepel, viszont az oroszok már bent vannak az acélmű területén, és úgy tűnik, hogy nem folynak harcok. Itt az ellenállás véget ért.

A sérült ukrán katonáknak legalább egy részét orosz ellenőrzés alatt álló területekre szállították. Milyen sors várhat rájuk?

Erről ellentmondásos információk vannak. Ukrajna azt szerette volna, ha ezeket az embereket ukrán területre szállíthatták volna egy humanitárius folyosón keresztül Zaporizzsjába. Ez nem valósult meg, nem is lehetett arra számítani, hogy ezt Oroszország elfogadja. Így ők orosz kézbe kerültek, pontosabban az – Oroszországot nem számítva – senki által el nem ismert Donyecki Népköztársaság területére. Azért is ide, mert Mariupol közigazgatásilag Ukrajna Donyeck megyéjének része, és a Donyecki Népköztársaság Donyeck megye egész területére igényt tart. Az orosz jog szerint az Azovsztalt védő katonák a Donyecki Népköztársaság fogságába estek. A szeparatisták kezébe kerültek, és ennél sokkal rosszabb nem nagyon történhetett volna velük.

Ez mit jelent?

Oroszország hadban álló fél, ahol legalább valamiféle alapvető jogbiztonság érvényesülhet. Több fogolycserére is sor került az orosz és az ukrán haderő között. Az, hogy a Donyecki Népköztársaság szeparatistái a senki által el nem ismert jogrendjükkel hogyan fognak viselkedni, egyelőre rejtély. Úgy tűnik, hogy a súlyosan sérült katonákat egy, a szeparatisták által üzemeltetett kórházba viszik, a többieket pedig gyűjtőtáborba. Meglátjuk, hogy mi lesz a sorsuk.

Az orosz elnöktől elhangzott egy olyan garanciának tűnő ígéret, hogy a nemzetközi normák vonatkoznak ezekre a védőkre, de hogy ez pontosan mit jelent, nem tudni. Az alatt a nyolcvankét nap alatt, amíg az Azovsztalt védték az ukránok, az orosz propaganda végig arról beszélt, hogy ott náci és fasiszta hordák vannak. Épp ezért Oroszország számára belpolitikailag sem volna könnyű ezeket az embereket kicserélni. Attól tartok sajnos, hogy Oroszország eljárás alá fogja vonni őket. Kihallgatni biztosan kihallgatják őket, ez megjelent a hírekben, de ez egyébként normális a fogságba esett katonáknál. Kérdés, utána mi fog történni velük. Nagyon remélem, hogy megvalósul az ukránok terve, hogy kicserélik őket fogságba esett orosz katonákra, de tartok tőle, hogy ennél rosszabb, ami vár rájuk.

Mit jelent Mariupol elesése a háború alakulása szempontjából? Felszabadulhatnak olyan számban orosz erők, hogy az jelentősen módosítana az erőviszonyokon?

Érdemben nem. Amikor a Mariupolért folytatott csata a legmagasabb intenzitáson zajlott, akkor nagyjából tizenöt orosz zászlóalj-csoportnyi erőt kötöttek le. Ez mostanra körülbelül három zászlóalj-harccsoportra csökkent, tehát körülbelül 2000-2500 orosz katona lehet Mariupolban. Ám azok is, akik korábban itt harcoltak, és akik az orosz győzelem után felszabadulnának más feladatokra, nagyon kimerült, nagyon leharcolt, nagy veszteségeket szenvedett alakulatok. Nem valószínű, hogy azonnal a frontvonal másik szakaszán vetnék be őket, előbb pihentetni kell őket, feltölteni, hogy újra elérjék a harckészültséget. Oroszország számára Mariupol megszerzése túl nagy katonai előnyt az épp aktuális ukrajnai harcok szempontjából nem jelent. Politikailag viszont nagyon komoly győzelem.

Orosz katonák Mariupolban. Fotó – TASR/AP

Mi a politikai jelentősége?

Mariupol az eddigi legnagyobb város, amely orosz kézre került: a háború előtt 450 ezren lakták. Az első jelentősebb város, amelyet az oroszok megszereztek, Herszon volt, amelynek kicsivel kevesebb, mint háromszázezer lakosa volt, Mariupol ennél szignifikánsabban nagyobb. Most, hogy véget értek itt a harcok, a megszálló erők elkezdhetnek, úgymond, a hatalmuk konszolidálásával foglalkozni. Nem mintha olyan sok maradt volna a városból, mert Mariupol épületeinek a 90-95 százaléka megsemmisült, a várost gyakorlatilag porig rombolták. Lesz viszont valamiféle újjáépítés, lesz újra Mariupol, és sajnos úgy látszik, hogy orosz megszállás alatt marad.

Egy hónapja kezdődött a nagy donbaszi offenzíva, amelyről sokan mondták, hogy döntő lehet a háború kimenetelére nézve. Itt sem sikerült viszont gyors győzelmet aratniuk az oroszoknak. Kijelenthető, hogy a donbaszi offenzíva is kudarcot vallott?

Egyáltalán nem.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Mariupol

Orosz–ukrán háború

Ukrajna

Vlagyimir Putyin

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak