Napunk

Trollok és rettegő emberek magyarázzák Putyin háborúját

Egy nő a lebombázott háza előtt Irpinyben. Fotó - TASR/AP
Egy nő a lebombázott háza előtt Irpinyben. Fotó – TASR/AP

Elmúlt az orosz invázió elindulása utáni első sokk, és még mindig rengetegen vannak, akik nem az oroszokat, hanem a NATO-t tartják az ukrajnai helyzet felelősének. A kognitív disszonancia sokaknál a háború relativizálásához vezet, a szervezett trollaktivitás pedig erősíti őket.

Hiába a bucsai mészárlás képei, és hiába a hírek arról, hogyan kegyetlenkednek az orosz katonák az ukrán civilekkel: még mindig rengetegen vannak azok, akik a NATO-t teszik felelőssé azért, ami Ukrajnában történik, és bár Putyin hírneve csorbát szenvedett, még mindig nagyon sokan rajonganak érte Közép-Európában. A háborús hírekkel szembeni eltompulás és a gazdasági nehézségek, valamint a közösségi médiás visszhangkamrákban felerősödő Kreml-narratívák pedig továbbra is megosztják a társadalmat. Hogyan néz ki a háború lakossági percepciója hetekkel-hónapokkal az első sokk után?

Cikkünkből megtudhatják:

  • mit mutatnak a felmérések, és hogyan változtak a számok a háború előrehaladtával,
  • vissza tudja-e tornászni magát Putyin a háború előtti népszerűségére Szlovákiában,
  • hogyan jelentkezik a kognitív disszonancia az orosz agressziót támogatóknál,
  • létezik-e koordinált trollkampány a közösségi oldalakon,
  • mik a legjobban terjedő narratívák a háborúval kapcsolatban.

Az első sokk

Az elmúlt időszakban több olyan felmérés is megjelent, melyben különböző kérdésekkel és különböző mintákon, de a háború percepcióját, és a felek elfogadottságát vizsgálták a kutatók. A felmérések adatgyűjtései a háború különböző időszakaiban készültek, és bár az eredményeik egzakt módon nem összehasonlíthatók, érdekes tendenciákat lehet belőlük kiolvasni.

A Globsec biztonságpolitikai intézet már régóta vizsgálja Szlovákia lakosságának a nagyhatalmakkal kapcsolatos attitűdjeit. Vlagyimir Putyin elfogadottsága éveken át nagyon magas volt: 2021 márciusában még a válaszadók 55 százaléka tekintett pozitívan az orosz államfőre (dacára annak, hogy Szlovákia biztonságpolitikai dokumentumaiban is veszélyként tekintett a putyini Oroszországra a Krím annektálása miatt). 2022 márciusának második felében – röviddel a bucsai mészárlás képeinek megjelenése előtt – azonban az orosz államfő megítélése már csak a lakosság 22,8 százaléka számára volt pozitív.

Ezzel párhuzamosan egy nagyon erős, Ukrajnával szembeni szolidaritási hullám is végigsöpört az országon. Az emberek döntő többsége nem hitte el a Kreml narratíváját Ukrajna „nácitlanításának” szükségességéről, kétharmaduk pedig egyértelműen Oroszország nem kiprovokált és megbocsáthatatlan agressziójának nevezte a támadást. Putyint az orosz birodalmi törekvések megtestesítőjének látták, Volodimir Zelenszkij az emberek több mint felének szimpatikus volt, és kétharmaduk szerint jogosan állnak ellen az ukránok az orosz inváziónak.

Lesz-e Putyin olyan népszerű Szlovákiában, mint korábban? Fotó – TASR

A pillanatfelvételben azonban voltak olyan elemek is, melyek azért nem voltak ennyire egyértelműek, és árnyalták a háború lakossági percepcióját – és rámutattak, hogy a társadalom azért nem osztatlanul gondolkodik arról, ki a jó és ki a rossz a konfliktusban. 44,8 százalék értett például egyet azzal, hogy az ukrán háborúért a NATO felelős, az Egyesült Államokkal az élen. 47 százalék szerint Zelenszkijnek egyet kellene értenie az összes orosz követeléssel, megakadályozva így a vérontást.

Az emberek kevesebb, mint fele vélekedett úgy, hogy Oroszországot a legkeményebb szankciókkal kell sújtani, még annak árán is, hogy emelkedni fognak az üzemanyag- és energiaárak. S bár a többség kiállt a Szlovákiában hagyományosan rossz hírű NATO mellett, és a függetlenségünk garanciájának nevezte a szervezetet, a válaszadók 57 százaléka gondolta úgy, hogy Oroszország jogosan tekinti a NATO terjeszkedését veszélynek a saját biztonságára nézve.

A háború sokkjából a drágulás sokkjába

Kicsivel később a YouGov brit internetes piackutató és adatelemző cég fogott bele egy lakossági attitűdöket vizsgáló kutatásba, méghozzá európai szinten, magyar és szlovák mintával. Az adatgyűjtés április elsejétől 25-ig zajlott: ekkoriban jelentek meg a brutális bucsai és irpinyi képek, ám az európai társadalmak már túl voltak a háború első sokkján, és a helyi politikai közbeszéd is már kicsit másként kezelte a háborús veszélyt a közép-európai országokban. A szlovákiai eredmények pedig kifejezetten érdekesre sikeredtek, és még inkább kiemelték a háború polarizáló jellegét.

Ebben a felmérésben már van európai átlag, ehhez érdemes hasonlítani a szlovákiai eredményeket. Míg az európai polgárok 63 százaléka vélte úgy, hogy az oroszok a felelősek a háborúért (és csak 11 százalék látott NATO-felelősséget a helyzetért), addig Szlovákiában csupán 38 százalék vélte úgy, hogy Oroszországot terheli a nagyobb, vagy teljes felelősség. A NATO-t ugyanakkor 21 százalék hibáztatta, és 14 százalék vélte azt, hogy a két felet egyformán terheli a felelősség a történtekért.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Felmérés

Globsec

Orosz–ukrán háború

Trollok

Vlagyimir Putyin

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak