Napunk

Magyarországi pénzek Dél-Szlovákiának: Milliók a jövőbeli szavazatokért cserébe?

Orbán Viktor a budapesti CPAC konferencián májusban. Fotó - MTI
Orbán Viktor a budapesti CPAC konferencián májusban. Fotó – MTI

A magyar kormány minden évben több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösségeit. A Ján Kuciak Oknyomozó Központ egy nemzetközi projekt keretében hozzáférhetett olyan dokumentumokhoz, melyekből kiderül, hogy a magyar kormány egyetlen alapítványa, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) 2011 óta több, mint 140 millió eurót hagyott jóvá szlovákiai intézmények – kulturális intézmények, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház, valamint médiumok számára, iskolák és óvodák rekonstrukciójára, de Budapest szimbólumokat is támogatott – a DAC 1904 dunaszerdahelyi futballklubot és annak futballakadémiáját. A szlovákiai magyar politikusokhoz köthető szervezetek bankszámláin is több ezer euró landolt.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Ez az írás az ICJK és a Sme napilap együttműködésével jött létre, az Átlátszó Erdély, a CINS (Szerbia) és az Oštro (Szlovénia, Horvátország) segítségével. Szerzők: Kőváry Sólymos Karin (ICJK, a cikk írásokor: Pátria Rádió), Finta Márk (Napunk, cikk írásakor: Pátria Rádió/Új Szó), Roman Cuprik (Sme), Lukáš Diko (ICJK).

Az eredeti cikk az ICJK honlapján és némileg módosított formában a Sme honlapján jelent meg.

A fordítást az ICJK és a Sme napilap engedélyével közöljük.

A szlovákiai magyarok száma 450 000 főre tehető (a 2011-es népszámlálás alapján) (2021-ben 422 065 személy vallotta magát első helyen magyarnak, és további 34 089 második helyen – a ford.), ez az ország lakosságának több mint 8 százalékát teszi ki, vagyis Magyarországon kívül Szlovákiában él a második legnagyobb számú magyar közösség.

A szlovák és magyar kormányok főként saját politikai céljaik érdekében hosszú évekig éltették a nemzetiségi ellentéteket, akárcsak 2010-ben, a magyar állampolgárságról szóló törvény jóváhagyását követően, amelyre a szlovák kormány a ma is érvényben lévő, kettős állampolgárságot megtiltó törvénnyel reagált. Amennyiben a szlovákiai magyarok felvennék a magyar állampolgárságot, a szlovák állampolgárságot elveszítenék. Más országoktól eltérően a több százezer szlovákiai magyar nem szavazhat a magyarországi választásokon, ahogy azt Orbán Viktor szerette volna. (Orbán pártja, a Fidesz a határon túli magyarok körében erős támogatottsággal bír, a 2018-as választások során szavazataik több mint 90 %-át, azaz több mint 250 000 szavazatot szerzett.) (2022-ben ez az arány több mint 93 % volt, több mint 247 000 szavazatot hozva – a ford.)

Az utóbbi években a Szlovákia és Magyarország közti viszony rendeződött. Ez nem a nacionalizmus háttérbe szorulásának volt köszönhető, csupán más témák szólították meg a Duna két oldalán élő választókat. Orbán Viktor megkezdte a liberálisok elleni hadjáratát, a virtuális Nagy-Magyarországról szőtt terveit az Európai Unióval folytatott harca árnyékában valósítja meg. Azokban a szomszédos országokban, melyekben magyar kisebbség él, ezt a tervét a magyar kormány alapítványai és szervezetei által határon túli magyaroknak küldött több millió eurós állami források is segítik.

Magyarország egyik legnagyobb, állami támogatást nyújtó szervezete a Bethlen Gábor Alap (BGA). A nemzetközi oknyomozó újságírói projekt keretében rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján a BGA 2011-tól kezdődően legalább 144 millió euró (46.738.361.176,00 forint) összegű támogatást hagyott jóvá szlovákiai szubjektumok részére. A támogatások összegének szempontjából a 2016-os (szlovákiai parlamenti választások), 2018-as (magyarországi országgyűlési választások) és a 2020-as (szlovákiai parlamenti választások) számított rekordévnek. Ezekben az években a BGA vállalta, hogy több mint 25 millió euróval támogatja őket. Az ösztöndíjak és támogatások több területre irányulnak – részesül belőlük a kultúra, az oktatás, a magyar kisebbségi média, a futballklubok, az egyház, valamint vállalatok is.

Nem világos, hogy az egyes projekteket milyen kritériumok alapján értékelik, gyakran előfordul a jóváhagyott pénzügyi támogatás összegének visszamenőleges módosítása is. A nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokból azonban nem derül ki, hogy mi indokolta az adott összeg jóváhagyását vagy módosítását. A legnagyobb, forintban több milliárd értékű támogatásokról közvetlenül Orbán Viktor Miniszterelnöki Hivatala dönt.

A BGA az újságírói kérdésekre ismételt kérést követően sem reagált.

„Nem látjuk ezeknek a pénzeknek az útját, nem látjuk, mire használták fel őket valójában. Az egész rendszer annyira átláthatatlan, hogy csak sejtéseink lehetnek a felhasználásukról” – mondja Hunčík Péter író és pszichiáter, aki  a Fórum Kisebbségkutató Intézetben részt vett a Dél-Szlovákia fejlesztésének elemzésével foglalkozó csoport munkájában.

Petőcz Kálmán politológus és egykori diplomata azt mondja, a szlovák kormányok viselkedésének köszönhetően is áramlanak be az országba Budapestről a pénzek: a szlovák kormányok „valóban bizonyíthatóan mostohán bánnak a déli járásokkal, ám annak ellenére, hogy a magyar pártok és szervezetek hosszú ideje panaszkodnak, ezidáig még egyetlen komoly, mindent magába foglaló tanulmányt se láttam erről a problematikáról, csak résztanulmány született róla. A támogatás elosztásával kapcsolatban léteznek torzulások, akárcsak diszkrimináció” – mondja, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy azok a kormányok, melyekben magyar pártok is képviseltették magukat, igyekeztek pozitívan diszkriminálni a régiót, ami a szlovákokban azt az érzést kelthette, hogy őket elhanyagolják.

Ki ad többet

„Amíg a Matica slovenskát közpénzekből támogatják, a Csemadok például a létesítményeinek olyan jellegű rezsiköltségeire, mint a fűtés, villamos energia, vízszolgáltatás,  a szlovák állami költségvetésből egyetlen centet se kap” – hívja fel a figyelmet Bauer Edit, aki hosszú ideig volt egykori Magyar Közösség Pártjának (MKP)   európai parlamenti képviselője. Véleménye szerint a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházzal hasonló a helyzet, mely felekezetet jelentős részben magyar nemzetiségű hívek alkotják. Az egyháznak ugyan több templom is a tulajdonában van, de nem olyan gazdag, mint a Katolikus Egyház, és szintén segítségre szorul. „Ha ilyen helyzetben valaki segítséget ajánlana, valószínűleg senki se utasítaná vissza" – mondja Bauer a Budapestről érkező pénzekkel kapcsolatban.

„A magyar kormány gyakorlatilag az egész Kárpát-medencét támogatja, ez nem egy új jelenség” – mondja Hunčík Péter és hozzáteszi, hogy a magyar alaptörvény tartalmaz egy mondatot, melynek értelmében Magyarországnak mint anyaországnak kötelessége támogatni a környező országokban élő magyarság kultúráját. „Ilyen szempontból ezek a támogatások rendben vannak, főleg, ha valóban csak a kultúráról van szó. A gond az, hogy mindig nagyon szigorú szelekcióhoz volt kötve, hogy ki kaphat ezekből a pénzekből” – teszi hozzá Hunčík Péter.

„Amikor 2015-ben a legkevésbé fejlett régiók támogatásáról szóló törvény született, az ebbe a kategóriába sorolt járások kb. fele éppen Dél-Szlovákiában volt található” – mutat rá Fülek polgármestere, a Szövetség párton belül működő Most-Híd platform tagja, Agócs Attila. A magyarországi támogatást természetesnek tartja, azonban véleménye szerint nem szabad, hogy az át legyen politizálva. „Az elmúlt években azt láttuk, hogy a kormánypárti Fidesz stratégiai partnerének nevezte ki a MKP-t, és ennek megfelelően osztották el a támogatásokat" – állítja Agócs.

„A saját polgármestereink, már elnézést a kifejezésért, azzal szívattak minket, hogy az MKP-s polgármesterek az államtól és az Orbán-kormánytól is kapnak támogatásokat, ők meg az Orbán-kormánytól nem kaptak semmit… a mi négy évünk alatt négyszer több pénzt adtunk, mint Robert Fico előző kormánya” – állítja a szlovák kormány déli járások számára nyújtott támogatásaival kapcsolatban az egykori Most-Híd alapítótagja és elnöke, Bugár Béla.

A szlovák államkasszából és Magyarországról érkező pénzeket azonban egyáltalán nem egyszerű összevetni. Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk az állam és az önkormányzatok szokványos szolgáltatásait, a Bethlen Gábor Alap szlovák megfelelőjének a Szlovákia területén élő nemzetiségi kisebbségeket támogatni hivatott Kisebbségi Kulturális Alap tekinthető. Ha összehasonlítjuk a két alap által az elmúlt években megítélt pénzösszegeket, akkor sem lehet meghatározni, melyik ország “fektet” többet a magyar közösségbe.

A politikusok is kaptak a pénzekből

A 2020-as választásokat követően 25 év után először nem került be a parlamentbe magyar kisebbséget képviselő párt. A szlovákok és magyarok együttműködésére alapozó Most-Híd az elemzők szerint a Robert Fico vezette kormányban való részvételére fizetett rá, melyből Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását követően se lépett ki.

A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) három pártot egyesített a listáján – a Fidesz hagyományos partnerét Szlovákiában, a Magyar Közösség Pártját (MKP), valamint két kisebb szubjektumot, a Magyar Fórumot és az Összefogást.

A magyar politikusok mindig számíthattak a választók szavazatainak legalább tíz százalékára, amivel könnyedén átléphették a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos határt. A 2020-as választásokban azonban a szlovákiai magyar képviselet összesen csak a szavazatok mintegy hat százalékát szerezte meg.

A BGA-val kapcsolatos dokumentumok elemzésével megállapítottuk, hogy számos szlovákiai magyar politikus, illetve hozzájuk köthető szervezetek is kedvezményezettjei a magyar kormánytól származó támogatásoknak. A szlovák törvények megtiltják, hogy a külföldi támogatásokat politikai pártok saját tevékenységükre fordítsák.

2016-ban kiderült, hogy a magyarországi pénzekből több százezer eurót fordíthattak politikai kampányra. Az Új Szó felhívta rá a figyelmet, hogy egy szinte jelentéktelennek tűnő egyesület, a Főnix Polgári Társulás több százezer eurót kapott Magyarországról. A választások előtti évben, 2015-ben a Bethlen Gábor Alaptól 64 ezer eurót kapott, 2016 januárjában, két hónappal a szlovák parlamenti választások előtt a magyar kormányhivatal további 645 ezer eurót utalt át neki. Ez nem lenne egyáltalán különös, ha a Magyar Közösség Pártjának több alkalmazottja a névtelenség megőrzése mellett nem erősítette volna meg, hogy a Főnix finanszírozta a párt választás előtti tevékenységét és egyes tagjainak fizetését is. A Főnix fizetési szalagjára a Szövetségen belül működő MKP platformjának jelenlegi vezetője, Berényi József is felkerült. A több százezres támogatásokkal rendelkező Főnix társulás nem rendelkezett honlappal és nem tájékoztatott a tevékenységeiről.

Berényi József. Fotó TASR - Michal Svítok

Az esetet a rendőrség napjainkban is vizsgálja: „A nyomozás meghiúsulásának elkerülése végett a büntetőeljárás jelen fázisában nem szolgálhatunk információkkal" – válaszolta Michal Slivka, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.

Több elemző ezt az eljárást a politikai pártok külföldről történő finanszírozásának tilalmáról szóló törvény megkerülésének tartotta. Ám úgy tűnik, hogy Budapest továbbra is folytatja a szlovákiai magyar politikusok ilyen módon történő közvetett finanszírozását.

A Bethlen Gábor Alappal kapcsolatos dokumentumok tanulmányozása során sikerült megállapítanunk, hogy az ösztöndíjait és támogatásait olyan szervezetek is elnyerték, melyekhez több politikus is köthető.

A szervezetek a Magyarországról érkező pénzeket napi működésükre használják, egyúttal az egykori MKP és Összefogás politikusainak támogatására szolgálnak. Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) elnöke úgy véli „a szlovákiai magyarok kulturális és társadalmi élete a magyar támogatások nélkül sokkal szegényebb lenne.” Gubík szerint a magyar kormány a szomszédos országokban és az egész világon felelős a magyarokért. „Ez bele van foglalva az Alaptörvénybe, és ez így helyes” – tette hozzá.

A szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális és közművelődési szervezete, a Csemadok alapszabálya értelmében közvetlenül nem vesz részt a politikában. Azonban az élén Bárdos Gyula áll, aki hosszú évekig volt az egykori MKP politikusa, és ebben az időben a Csemadok politikai tevékenységet is folytatott: részt vett például az MKP 2016-os kampányában, 2019-ben pedig aláírásokat gyűjtött az Összefogás mozgalmának létrejöttéhez. Bárdos Gyula nem válaszolt kérdéseinkre.

Gubík Lászlónak, a SZAKC elnökének neve azt követően vált ismertté a politikában, hogy a kettős állampolgárság tilalmáról szóló törvény értelmében megfosztották szlovák állampolgárságától, miután felvette a magyart. Gubík, aki a 2014-es európai parlamenti választások idején a Fidesz képviselőjelöltjeinek listáján is szerepelt, a Martosi Szabadegyetem szervezője, melyen rendszeresen vettek részt az egykori MKP és a Fidesz politikusai. „Ez a szlovákiai magyarok egyik legjelentősebb társadalmi-szórakoztató és kulturális rendezvénye, ezért magától értetődő, hogy magyar politikusok is részt vesznek rajta” – állítja Gubík.

Gubík 2020-ban lett a Szövetség a Közös Célokért elnöke, mely a szlovákiai közművelődési, ifjúsági és kulturális szervezeteket egyesíti, egyben az ugyancsak a BGA által támogatott Felvidék.ma hírportál működtetője.

Őry Péter, a Szövetség – MKP platformjának tagja, az önkormányzati politika think tankjeként működő Pro Civis Polgári Társulás vezetője. A szervezetnek 2012-től Magyarország összesen kb. 1,5 millió euró (471 763 600 forint) összegű pénzügyi támogatást ítélt oda. Őry azonban azt állítja, hogy a Bethlen Gábor Alapból érkező pénzek nem a Pro Civis politikai tevékenységét, hanem a szervezet működését, folyóirat-kiadást, elemzések készítését és az önkormányzatok segítését voltak hivatottak finanszírozni. „Törvényes keretek közt, nyilvánosan, adatokkal alátámasztva működünk, bárki utánajárhat az interneten" – mondja.

Az MKP egykori elnökének (a tisztséget 2020 júliusától a párt feloszlásáig töltötte be) és a Szövetség jelenlegi elnökének, Forró Krisztiánnak a cége, az ABAmet s.r.o 6786€ összegű támogatást kapott a BGA-tól. Forró állítása szerint ez az összeg a cég forgalmának kevesebb, mint 1%-át tette ki. „Cégünk még 2019-ben kérelmezte a támogatást, amikor még egyáltalán nem volt terítéken, indulok-e az MKP elnöki posztjáért. Amikortól ezt a tisztséget betöltöttem, cégünk egyetlen támogatási kérelmet sem adott be" – tette hozzá.

A Gombaszögi Nyári Tábor

A szlovákiai magyarok számára a Gombaszögi Nyári Tábor olyasmi, mint a Pohoda fesztivál a szlovákoknak. Az egykor még Krasznahorkaváralján diákok és aktivisták maroknyi csoportja által szervezett kis, családias rendezvény az elmúlt évtized alatt hatalmas, egy hétig tartó, évről évre fejlettebb és bővebb infrastruktúrával rendelkező nyári fesztivállá nőtte ki magát, melyet a gombaszögi völgyben a magyar zenei élet csillagainak részvételével rendeznek meg.

„Sok történetet hallottam a táborról, ezért döntöttem úgy, hogy szeretnék én is részt venni. Megérte eljönni, mert mindig kialakul egy közösség. Mindenki odafigyel a másikra. Ez nagyon szép. És a program is nagyon jó."

„Találkoznak a fiatal magyarok, és szerintem nagyon fontos, hogy összetartsunk."

„Ennek a helynek nagyon jó a hangulata, leírhatatlan energiája van. Amióta itt vagyunk, keresem a szavakat, miért is ilyen mágikus a hely" – mesélik a résztvevők a bumm.sk és a hírek.sk videóiban.

A gombaszögi tábor mindig olyan intellektuális fórumnak számított, ahol a világ dolgairól vagy a szlovákiai magyar közösség helyzetéről lehetett vitákat folytatni. Néhány évvel ezelőtt a szervezők még törekedtek a semlegességre, és attól se tartottak, hogy a szlovákiai magyarok egyik vagy másik pártja elfogultnak nevezi majd őket azért, mert nem részesítették őket kivételes bánásmódban.

A tábort a Sine Metu polgári társulás szervezi, melynek elnöke Orosz Örs, az egykori Összefogás alelnöke, a Szövetség – összefogás Platform elnöke, aki a 2019-es és 2020-as évek fordulóján a Magyar Közösségi Összefogás transzparens bankszámlájára a mozgalom jelöltjeként három részletben 25 000 eurót helyezett el, melyet kölcsönként jelölt meg. „Megegyeztünk, hogy nem veszünk fel banki kölcsönt, nem keresünk szponzorokat, hanem saját kölcsönökkel fogjuk átlátható módon támogatni a kampányt” – nyilatkozta.

Orosz Örs. Foto N - Tomáš Hrivňák

A magyar kormány az említett egyesületnek a tábor szervezésére, valamint a gombaszögi völgyben található telkek megvásárlására csaknem egymillió euró (több, mint 250 millió forint) összegű támogatást hagyott jóvá. Majd a magyarországi kormánypárti politikusok, valamint az egykori MKP-s partnereik elkezdték látogatni a tábort, illetve részt venni a vitákon. A Sine Metu elnöke, Orosz Örs szerint azonban az egykori MKP politikusait mindig a Most-Híd párt politikusaival együtt hívták meg a vitákra/beszélgetésekre, „a 2020-as parlamenti választásokat követően is három magyar pártot asztalhoz ültettünk (ha nem is a táborban, hanem a Gombaszögi Közéleti Pikniken)" – teszi hozzá.

A BGA határozatai alapján a Sine Metu leggyakrabban a tábor támogatására, fejlesztésére és szervezésére kapott pénzt Budapesttől. A források pontos felhasználásáról azonban nem létezik nyilvánosan hozzáférhető dokumentum. Orosz Örs, aki egyben politikus és az egyesület elnöke, azt állítja, hogy 2019 óta különös figyelmet szentelnek annak, hogy a programokat teljes mértékben a szlovákiai Kultminor támogatásaiból finanszírozzák, és ezáltal elkerüljék a politikailag motivált vádakat. „A Magyarországról érkező támogatásokat az infrastruktúra fejlesztésére fordítjuk, amit nem lehet a kisebbségi kultúra támogatását célzó alapokból finanszírozni. A magyarországi támogatások nélkül még mindig nem lennének vécéink, infrastruktúránk, nem tártuk volna fel a kolostor romjait sem” – teszi hozzá.

A tábor szervezőinek becslése szerint 2021-ben a költségvetésüket az alábbi forrásokból fogják finanszírozni: EU-s források: 63,1%, magyarországi támogatások: 18,2%, Kassa Megye Területi Önkormányzata: 15,6%, Kultminor: 3,1%. „Ez azt jelenti, hogy a gombaszögi völgy fejlesztésére azonos mértékben érkezik majd támogatás Szlovákiából (Kultminor + Kassa Megye TÖ) és Magyarországról (18,6% és 18,2%), de a támogatások fő forrását az EU-s pályázatok fogják jelenteni”, állítja Orosz.

A tábor és fesztivál megnyitóján olyan politikusok jelentek meg a gombaszögi völgyben, mint Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár vagy Szilágyi Péter, nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Megnyitó beszédeiket általában nem hallgatják sokan. Nagyjából mindig ugyanaz hangzik el – a tábort olyan "nemzetpolitikai fesztiválnak" tartják, amely része a magyar kormány nemzetpolitikájának, a fesztivál a szlovákiai magyarok identitáserősítő eszköze, és végül – a szlovákiai magyar politikai intézményeknek is meg kell erősödniük.

„Azt kívánom, hogy a magyar közösség az itt jelenlévő politikai vagy civil szervezetek által találjon vissza a szlovák parlamentbe, legyen együttműködés" – jelentette ki a választásokat megelőző 2019-es évben a táborban Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos.

„A tábor az a hely lett, ahol Orosz Örs és munkatársai döntik el, ki vehet rajta részt és ki nem, mi kerülhet bele a programba, milyen kulturális-társadalmi események kerülnek megrendezésre, és kik lesznek meghívva” – jellemzi a jelenlegi helyzetet Hunčík Péter. Botrányosnak tartja, hogy a szervezők megszüntették a Pátria Rádió sátrát, ahol viták zajlottak. „Ugyanis baloldali liberális rádiónak tartják. Agresszív módon adják tudtunkra, hogy vagy velünk lesztek, vagy egyáltalán nem fogtok a táborban részt venni”, tette hozzá Hunčík. Azonban Orosz Örs állítása szerint a Pátria Rádió 2019-ben maga mondta vissza a részvételt.

A tábort és annak szervezőit a magyar közösség jelentős szürke eminenciása, Orbán Viktor barátja, a magyarországi MOL tulajdonában lévő Slovnaft vezérigazgatója, Világi Oszkár is védelmébe vette, aki nem lát problémát abban, hogy a gombaszögi tábort a magyar kormány támogatja, valamint hogy a Magyar Közösségi Összefogás tagjai szervezik. „Nagyra értékelem, ha a fiatalok érdeklődnek a politika iránt és egyúttal olyan tábort tudnak szervezni, mint Gombaszög, ahová az összes magyar párt képviselője meghívást kapott. Mellesleg a tábor minőségéről árulkodik az a tény is, hogy Zuzana Čaputová köztársasági elnök is személyesen ellátogatott ide. Én ebben semmi rosszat nem látok" – szállt síkra a szervezők mellett Világi.

Világi Oszkár neve a szlovák, valamint a magyar politikában is ismerősen cseng. 1989-ben fiatal jogászként részt vett a Független Magyar Kezdeményezésben (FMK). Fokozatosan eljutott a csehszlovák szövetségi parlament képviselői tisztségéig, majd a következő évtizedben a szlovákiai magyar politikára is hatással lévő egyik legbefolyásosabb üzletemberré vált. Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel már évtizedek óta barátok, rendszeresen találkoznak, például Dunaszerdahelyen vagy a Tusványosi Szabadegyetemen, ahol Orbán minden évben előadja a politika működésével kapcsolatos elképzeléseit. Világi a dunaszerdahelyi FC DAC 1904, lánya pedig a DAC Akadémia tulajdonosa, mindkét egyesület jelentős pénzügyi támogatást kapott Magyarországtól. Világit Orbán a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Felügyelő Bizottságába is beültette.

Anyagi támogatás a határon túli magyarok szavazataiért?

Orbán kormánya az elemzők szerint igyekszik virtuálisan egyesíteni a határon túli magyarokat, akik saját országuk részéről esetleg elhanyagoltnak, figyelmen kívül hagyottnak érezhetik magukat. A magyar államkasszából évente Dél-Szlovákiába ömlő millióknak köszönhetően azt érezhetik, hogy valaki törődik velük, valós megoldásokat kínál a problémáikra.

Az Orbán-kormány állítása szerint ez csupán a szolidaritás és a nemzeti összetartozás jele, a határon túli magyarok támogatása tulajdonképpen a kormány kötelessége. Számos projekt azonban túllépi a kulturális vagy társadalmi kereteket, és sokkal inkább a politikához vagy politikai reprezentációhoz kötődik.

 

 

„Igaz magyarok vagyunk, minden magyart támogatunk, annak lakhelyétől függetlenül" – jellemzi Petőcz Kálmán a magyar kormány által közvetített üzenetet.

Az elemzők szerint a határon túli magyarok támogatásának egyik lehetséges oka, hogy ezáltal a Fidesz határon túli szavazókat biztosítson magának. A magyarországi állampolgársági törvény 2010-es módosítását követően a más országokban élő magyarok könnyebben juthatnak magyar állampolgársághoz.

A magyar útlevéllel egyúttal a magyar országgyűlési választásokon szavazati jog is jár, a határon túli magyaroknak ehhez egy előzetes regisztráció is elegendő. A Nemzeti Választási Iroda 2021-es adatai szerint 403 593 szavazati joggal rendelkező külföldi állampolgárt regisztráltak.

(Amíg Erdélyben a törvény több, mint 170 ezer lehetséges szavazó előtt nyitotta meg a kapukat, Szlovákia a kettős állampolgárság intézményét 2010-ben betiltotta. Ezen a Heger-kormány törvénymódosítása se fog változtatni, amely a kettős állampolgárság megszerzéséhez legalább ötéves ott-tartózkodást ír elő az adott országban.) (Ez a jóslat bevált, maradt az ötéves ott-tartózkodás - a ford.)

A szlovákiai magyarok nem jelentkeztek tömegesen, az új állampolgárság a szlovák elvesztését vonná maga után. Ugyanez a helyzet Ukrajnában is. A kettős állampolgárság intézményét megtiltó országokból regisztrált választók száma 2018-ban túllépte a 23 ezret. Nem elhanyagolandó tény, hogy a határon túli magyar választók szinte egyhangúlag az Orbán Viktor fémjelezte Fideszt támogatják. Az eddigi választások során a miniszterelnök pártjára a regisztrált határon túli magyarok több mint 90 %-a szavazott. (2022-ben ez több, mint 93 % - a ford.)

Ugyan a határon túli magyarok nem jogosultak az egymandátumos körzetekben szavazni, az országos pártlistákra szavazhatnak. A számítások szerint ezáltal két vagy akár három szék sorsáról is dönthetnek. A 199 tagú magyar országgyűlésben akár egy mandátum is dönthet a kétharmados, vagyis alkotmányos többség megszerzéséről. „Egy vagy két mandátum is kapóra jön, kétszer már meg is történt” – emlékeztet Petőcz.

„Amennyiben azt feltételezzük, hogy ennek a 2,2 millió határon túli magyarnak a fele a kettős állampolgárság intézményének köszönhetően részt vehet majd a magyar országgyűlési választásokon, akkor az sem elenyésző szám. Azt gondolom, hogy Orbánnak a külföldi befolyás kiépítéséhez már az az elképzelés is elegendő, hogy rendelkezni fog egy egymilliós, hűséges és homogén szavazóbázissal”  – egészíti ki Hunčík Péter azokat a fejtegetéseket, melyek a környező országokba áramló magyarországi anyagi források magyar belpolitikára gyakorolt esetleges hatását boncolgatják.

A szomszédos országokban élő magyar kisebbség, valamint azok politikai képviselete az Orbán Viktor által a keresztény Európáért folytatott hadjáratban is  a magyar kormány szövetségese lehet.

„Minden autoriter személyiségű ember igyekszik homogenizálni a közösséget, melyet aztán könnyen manipulálhat. Orbán természetesen szívesen venné, ha egyesíthetné és az oldalára állíthatná ezt a 2,2 millió határon túli magyart, és ezáltal ezekben az országokban kiépíthetné a hátországát. És ha majd az Európai Unióban bármiféle javaslattal áll elő, az ottani magyarok támogatni fogják” – mondja  Hunčík.

Erre jó példa a Magyar Közösség Pártjának az EU költségvetésébe beépített jogállamisági mechanizmusról folytatott vitát illető határozatlan álláspontja. Abban az időben, amikor a magyar-lengyel vétó az unió teljes költségvetését meghiúsíthatta volna, Forró Krisztián kijelentette, hogy az európai pénzek kifizetésének a „jogállamiság” fogalmával történő összekapcsolását nem tartja jó lépésnek, mivel nehezen meghatározható, nem objektív fogalomról van szó. Az egykori MKP közben legutóbbi választási programjában éppen a jogállamiság megteremtésének kérdésével foglalkozott széles körűen.

Nem kell, hogy kizárólag a politika álljon a határon túli magyar közösségek célzott támogatása mögött. Magyarország népessége viszonylag gyorsan öregszik, ezáltal növekszik a munkaerőhiány is. Az utóbbi években az orbáni politikának is köszönhetően sok magyar távozott nyugati országokba. „Őket pótolni kell, és a magyar migráns kapóra jön” – mondja Petőcz. Őket viszont “ki kell nevelni, amihez támogatások szükségesek” – teszi hozzá a politológus. Tulajdonképpen a munkaerőpótlás előkészítéséről van szó. Ehhez szükségesek a magyar óvodák és iskolák, az új iskolák létrehozása, valamint a meglévők felújítása. A pozitív határon átívelő jelenlét tehát az agyelszívás  szempontjából is kulcsfontosságú.

Magyarország

Orbán Viktor

Szlovák–magyar kapcsolatok

Támogatás

Világi Oszkár

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

A parlament döntése értelmében a kormány megadóztathatja a villanyerőművek többletbevételeit, arról viszont még nem határozott, hogy melyik erőműnek mennyit kell fizetnie. A parlament kedden gyorsított eljárásban módosította az energiatörvényt, mely beemeli a szlovák jogrendbe az erőművek túlzott nyereségének megadóztatásáról szóló októberi uniós megállapodást. Az erőművek ugyanis a piaci rekordot jelentő energiaárakból profitálnak, miközben a valós termelési költségeik sokkal alacsonyabbak.

Egy utas azt állította éppen vajúdik, ezért kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép Barcelonában. A gép 28 utasa kapott az alkalmon és illegálisan lépett be az országba. A rendőrség néhányukat már elfogta. (čtk)

Szlovákia további több mint 10,3 millió euró értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, döntött mai ülésén a Heger-kabinet. (tasr)

Andrej Doležal közlekedési miniszter szerint a kormány a jövő héten dönt az autópályamatricák árának emeléséről. Az egy évre szóló matrica a jelenlegi 50 euró helyett vélhetően 60 euróba kerül majd.

Szlovákia több mint 10,3 millió euró értékben további katonai felszerelést adományoz Ukrajnának. Ez a kormány által ma jóváhagyott javaslatból derül ki. (tasr)