Akár halálfélelemmel is járhat a gyerekeknél a járvány kiváltotta stressz

Hanzel Zsuzsanna iskolapszichológus. Fotó – Hanzel archívuma

A koronavírus-járvány, a szociális interakció hiánya nyomot hagyott a diákokon, zárkózottabbá váltak és nehezen találják meg az utat vissza a közösségbe, ráadásul a pandémia alatt felerősödött a diákok internetes zaklatása, mondja Hanzel Zsuzsanna, a kassai Szakkay József Műszaki és Közgazdasági Szakközépiskola iskolapszichológusa.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

„Olyanra volt példa, hogy mivel otthonról tanultak a diákok, vagy segítettek nekik a szülők, vagy jobban le tudták lesni feleltetéskor a tananyagot. Ezeket a helyzeteket távoktatásban a tanárok is nagyon nehezen tudták kezelni, s az, aki a távoktatás alatt egyes, kettes jegyeket kapott, visszatérve az iskolába leromlott négyes, ötös osztályzatra” – állítja Hanzel Zsuzsanna.

Sok diák ábrándozik arról, hogy bezárják egyszer az iskolát és nem kell többet bejárni. 2020 márciusában az elképzelhetetlen valóra vált.

A járvány, a távoktatás, a kijárási tilalom átalakította a diákok mindennapjait. A járványt követően a többségük örült, hogy visszatérhetett az iskolába, a visszailleszkedés azonban sokak számára kihívást jelentett.

Interjúnkból kiderül:

a diákok már 50-60 százaléka találkozott az iskolai zaklatással az alapiskolában,
a bántalmazás hosszú évekre nyomot hagyhat a tinédzserekben, az emberektől való félelem, depresszió és szorongás formájában,
a bezártság még azoknak a diákoknak is nehézséget okozott, akik egyébként könnyen barátkoznak és aktív részesei az osztályközösségnek,
bár a járvány jelentősen csillapodott, nem lehet kizárni, hogy a diákokra gyakorolt negatív hatásai a következő tanévben ismét jelentkezhetnek.

Számolt azzal a járvány kezdetekor, hogy a bezártság nyomot hagy a diákokon és bizonyos problémákat idéz elő?

Senki nem várta, hogy a koronavírus-járvány ilyen sokáig elhúzódik, hogy akár 2022-ig is meghatározhatja az életünket. A távoktatás alatt iskolapszichológusként rendszeresen csináltunk a diákokkal preventív pszichológiai aktivitásokat.

Bezséltünk arról például, hogyan kezeljék a stresszt az új helyzetben, hogyan relaxáljanak. Sokat foglalkoztunk azzal is, hogyan élik meg az otthoni bezártságot. Az órákon minden héten, minden osztállyal megbeszéltük, hogyan érzik magukat. Az online oktatás magával hozta a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás felerősödését. Eljutott ugyanis hozzánk, hogy több diákot bántalmaztak az online oktatás alatt.

Milyen formában fordult elő az internetes zaklatás az ön iskolájában? Korábban is volt példa erre, vagy ezt a járvány hozta magával?

Korábban is volt példa az internetes zaklatásra, de azok jobbára az iskolán belül maradtak. Most viszont egyre több forrásból érkeztek hírek arról, hogy jelentősen felerősödtek ezek a jelenségek, hiszen a diákok jóval több időt töltöttek a számítógép előtt és az interneten.

Jobbára az első osztályokban szokott előfordulni úgynevezett piszkálódás, gyakran nem is tudatosítják, hogy ami történik, bizony már bántalmazás. Felfigyeltem viszont arra,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Csatlakozzon előfizetőinkhez

Előfizetőink közé tartozik?

Lélek

A szorongás elől nem lehet elmenekülni, sem elkerülni, de lehet vele teljes értékű életet élni – mondja a pszichológus, aki saját maga is ezzel küzd

Roman Samotný: Kamaszként azt éreztem, hogy én vagyok az egyetlen meleg a világon

Oktatás

Nem minden diák jut majd tankönyvhöz a jövő évben, a minisztérium felére csökkentette a támogatást

Kié legyen a kisebbségi oktatás, ki feleljen érte, hogyan kutassuk? – erről tanácskoztak a szakemberek

Pszichológia

Szeretik a gyermekeiket, de az első helyen a saját igényeik állnak, mondja a pszichológus az érzelmileg éretlen szülőkről

Tóth Erzsébet Fanni: A pofont már betiltották az iskoláinkban. Itt az ideje, hogy a többivel is szembenézzünk

Interjúk és podcastok

„Sokkal több élő olimpiai bajnokunk van, mint rejtvényszerkesztőnk”

A szlovákok és a magyarok is torzítják a közös történelmünket, és ez mindkét felet szegényebbé teszi, mondja Kamil Sládek történész és etnológus

Mióta létezik csehszlovákiai magyarság? Történelmi lépés volt-e Ódor Lajos kinevezése? Simon Attilával beszéltük ki közösségünk elmúlt száz évét

Putyin csak egy túsz, az invázióról nem egyedül ő döntött, mondja Pavol Luzin orosz politológus

Jelenleg a legolvasottabbak

Mi is az a Hells Angels, amely miatt rendőrök tömege lepte el Somorját

Szeretik a gyermekeiket, de az első helyen a saját igényeik állnak, mondja a pszichológus az érzelmileg éretlen szülőkről

A szlovákok és a magyarok is torzítják a közös történelmünket, és ez mindkét felet szegényebbé teszi, mondja Kamil Sládek történész és etnológus

Mióta létezik csehszlovákiai magyarság? Történelmi lépés volt-e Ódor Lajos kinevezése? Simon Attilával beszéltük ki közösségünk elmúlt száz évét

Putyin csak egy túsz, az invázióról nem egyedül ő döntött, mondja Pavol Luzin orosz politológus

Csökken a Szövetség támogatottsága a szakadás után, ám nem drámaian

Három áldozat, golyóval a fejében élő bácsi, emlékművek sora és két szál szegfű – a kosúti sortűz öröksége

Lehet egy sorozat egyszerre kommersz és a művészileg izgalmas? A Pressburg alkotói erre tesznek kísérletet

Életveszélyes épületek, hónapok óta tartó rendkívüli állapot, mégsem történik semmi a Tallós melletti Jegenyésen

Orbán 60: A politikus, aki a maga képére formálta Magyarországot, csak azt nem tudjuk, miért

Felejtsük el a kolbászt és az aperitifként felhajtott pálinkát, evés után pedig mozogni kell, tanácsolja a gasztroenterológus

„Sokkal több élő olimpiai bajnokunk van, mint rejtvényszerkesztőnk”

Kik a Mol tulajdonosai, és miért fáj a cégnek jobban az alacsonyabb Slovnaft-külanadó, mint a magasabb magyar Mol-különadó?

Napunk newsfilter: Hiába vágnák hozzánk a pénzt az EU-ból, ha Pozsonyban ezt is képesek elbénázni

Wesselényi gróf 1664-es levele és egy kézzel festett könyv – mit rejt a felsőszeli műgyűjtő archívuma?

Percről percre

A 22-szeres Grand Slam-tornagyőztes Novak Djokovic 17. alkalommal jutott a francia nyílt teniszbajnokság negyeddöntőjébe, ezzel rekordot döntött. A 36 éves szerb klasszis vasárnap 6:3, 6:2, 6:2-re verte a perui Juan Pablo Varillast, ezzel immár egyedül vezeti a Roland Garros legtöbbszörös negyeddöntőseinek rangsorát úgy, hogy 2010 óta egyszer sem esett ki hamarabb.

Legkevesebb ötszáz gyerek életét követelte az ukrajnai háború, közölte vasárnap az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij azt követően beszélt erről, hogy a mentőegységek kiemelték egy kétéves kislány holttestét a romok alól a kelet-ukrajnai Dnyipro városára szombat este mért orosz rakétacsapás után.

A címvédő és kétszeres világbajnok Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője nyerte a vasárnapi Forma-1-es Spanyol Nagydíjat a Barcelona melletti Circuit de Catalunyán. Az előnyét a vb-pontverseny élén ezzel tovább növelő 25 éves pilótának pályafutása 170. F1-es viadalán ez volt a 40., és az idei ötödik futamgyőzelme.

Andrej Kiska az SaS-t támogatja az előrehozott parlamenti választáson. A volt köztársasági elnök ezt egy Vladimíra Marcinkovával és Vladimír Ledeckývel készült közös fénykép kíséretében közölte a Facebookon. „A PS-t vagy az SaS-t választani? Ön is ezen dilemmázik? Én már nem“ – írta Kiska a bejegyzésben.

Robert Fico kijelentette, hogy tiszteli Gautam A. Rana amerikai nagykövetet, ezért részt vesz a június 8-i fogadáson, amelyet a nagykövetség a függetlenség napja alkalmából rendez, és amelyre a Smer elnökét is meghívták.

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia megpróbálja újraindítani a tűzszüneti tárgyalásokat Szudánban, ahol a szudáni hadsereg és a milíciák közötti harcok már a nyolcadik hete tartanak. A tűzszünet ötnapos meghosszabbítása szombat este lejárt. Bár egyik fél sem tartotta be következetesen a fegyvernyugvást, félő, hogy a lejárta után a harcok tovább eszkalálódnak. (afp)

Egy földcsuszamlásban 14 ember meghalt és öt eltűnt a Kína délnyugati részén fekvő Szecsuán tartományban, jelentette a CCTV kínai állami tévé vasárnap. A földcsuszamlás helyi idő szerint vasárnap reggel 6 óra körül történt a tartomány déli részén fekvő Lesan város közelében lévő hegyvidéki területen.

Tizenkét ember vesztette életét egy olyan venezuelai aranybányában, amely hivatalosan már régen lezártak. Az áldozatok megfulladtak, miután a heves esőzéseket követő földcsuszamlás betemette a tárnát. A szerencsétlenség szerdán történt, öt áldozatot pénteken, hetet szombaton találtak meg. (afp)

Svédország még a júliusi csúcstalálkozó előtt csatlakozhat a NATO-hoz, mondta Jens Stoltenberg főtitkár, miután találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. A következő találkozó Svédország, Ankara és a NATO között egy hét valósul meg. (reuters)

Több százezer ember érkezett Varsóba arra a tüntetésre, amelyet az ellenzéki liberális párt, a Polgári Platform szervezett. A demonstráció célja, hogy mozgósítsa a választókat a konzervatív kormány ellen, amelyet az ellenzék a demokrácia elveinek megsértésével vádol. A szervezők szerint a megmozdulás az elmúlt harminc év legnagyobb tüntetése. A városháza félmillióra becsülte a résztvevők számát.

Egy 67 éves férfi vesztette életét abban a lakástűzben, ami ma délelőtt ütött ki Kassán, a két sérültet, egy 28 és egy 60 éves férfit eszméletlenül szállítottak kórházba. (tasr)

Alexander De Croo belga miniszterelnök leesett a kerékpárjáról és rövid időre elvesztette az eszméletét, de a vizsgálatok nem mutattak ki maradandó károsodást. A 47 éves politikus a fiával kerékpározott flandriai otthona közelében. „Szerencsére sisakot viseltem, és a fiam hívta a mentőket“ – mondta, miután hazatért a kórházból. (reuters, tasr)

Megvan az első olyan felmérés eredménye, melyet a Szövetség szakadása után készítettek. A Focus közvélemény-kutatása szerint egyik magyar párt sem kerülne be a parlamentbe.

Juraj Krúpa (korábban OĽaNO, most SaS) szerint a gyerekek után járó 200 eurós támogatás ötletével először Anna Remiášová állt elő. Krúpa azt állítja, hogy amikor Remiášovával közösen bemutatták a tervet Igor Matovičnak, a pártelnök elküldte őket, mondván, hogy egy ilyen intézkedés tönkretenné a költségvetést. „Öt hónappal később maga Matovič állt elő a javaslattal“ – mondta Krúpa. (markíza)

Michal Šipoš, az OĽaNO frakcióvezetője védelmébe vette a párt feltételeit, amelyeket az Ódor-kabinetnek szabtak a támogatásért cserébe. Šipoš szerint nem igaz, hogy szándékosan teljesíthetetlennek tűnő feltételeket szabtak volt, például, hogy a miniszterelnök elérje a választópolgároknak szánt 500 eurós támogatás bevezetését, vagy a szülőknek a gyerekek után járó 200 eurós juttatás megtartását. A frakcióvezető szerint az OĽaNO tisztességes feltételeket szabott. (markíza)