Miért magasabb Szlovákiában az infláció, mint Magyarországon?
Szlovákiában áprilisban 11,8 százalékkal, Magyarországon 9,5 százalékkal nőttek az árak. A viszonylag nagy különbséget magyarázhatja az árszabályozás, de az Európai Unión belül nagyobb különbségek is vannak.
Közel a cél! Legalább 30 ezer eurót kell összegyűjtenünk, hogy a Napunk 2024-ben változatlanul működhessen. Segíts, hogy teljesítsük a célt. Minden adományt köszönünk!
A koronavírus-járvány egyik gazdasági hatása a megugró infláció volt: a korlátozások miatt fennakadások voltak az ellátási láncokban, amik megdrágítottak bizonyos termékeket – a „csiphiány” egy gyakran hallott kifejezés volt a járvány alatt, és azóta is az. A lezárások feloldását követő megnövekedett kereslet is lendített az árakon, ahogy a kormányok gazdaságélénkítő pénzcsomagjai is.
2022 elejére úgy tűnt, a járványnak lassan búcsút mondhatunk, de februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami újabb lökést adott az inflációnak. Oroszország az egyik legjelentősebb energiaexportőr; a háború miatti bizonytalanság már önmagában felfelé hajtotta az energiaárakat, ehhez hozzájött a Nyugat szankciós politikája és az az igény, hogy az EU országai lemondjanak az orosz energiáról.
Emellett Ukrajna és Oroszország is jelentős gabonaexportőr: a nyugati szankciók az orosz gabonaexportot is érintették, Oroszország pedig elzárta Ukrajna tengeri kijáratát, így az nem tudja a gabonaexportját tengeri úton bonyolítani.
Mindez egyre feljebb hajtja az inflációt, ami Szlovákia Statisztikai Hivatala szerint itthon áprilisban már 11,8 százalék volt.
Magyarországon azonban a Központi Statisztikai Hivatal szerint áprilisban a szlovákiainál jóval alacsonyabb, 9,5 százalék volt az infláció.
Az okokat Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával és Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével jártuk körbe. A cikkből kiderül:
- miért vannak nagy eltérések az inflációban az eurózónán belül,
- hogyan hat az inflációra az, hogy egy-egy ország miként szabályozza az energiaárakat,
- számít-e ebben a helyzetben, hogy Szlovákia az euró bevezetésével feladta a saját monetáris politikáját,
- hatással van-e az inflációra a magyar hatósági árszabályozás.
Az eurózónába való tartozást általában egyfajta védőhálónak szokás tartani: az euró bevezetésének eleve feltétele, hogy a gazdaság képes legyen alacsonyan tartani az államháztartási hiányt, ne engedje elszállni az államadósságot, és a bevezetés előtt egy meghatározott sávon belül tartsa a nemzeti valutáját, tehát – egyszerűen fogalmazva – képes legyen az „egészséges” működésre.
Jelen esetben mégis az látszik, hogy a nem eurózónatag Magyarországon alacsonyabb az infláció, mint az eurózónatag Szlovákiában.
Árszabályozás
Az alapvető tényezők hasonlóak a két országban, az azonban sok mindentől függ, hogy hogyan alakul az infláció az egyik vagy a másik országban – mondja a Napunknak Horváth Mihály, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza. Ezek közé tartozik a helyi piaci verseny, a fogyasztói szokások, és általában nagy szerepet játszik az, hogy egy adott országban milyen árszabályozás van.
Az energiaárakat például Szlovákiában is az állam szabályozza. Az ár nem követi a piaci ár ingadozását, de az állam a piaci ár alakulását figyelembe véve alakítja az energiaárakat – magyarázza a szakember. Januárban felmentek az energiaárak – a gáz ára például 20 százalékkal – ezt a szintet év végéig tartani fogják, a világpiaci ár alakulását a lakosság nem érzékeli addig, amíg el nem jön a következő áremelkedés – emlékeztet rá Horváth.
A következő áremelés jövő januárban jön,
