Napunk

Miért magasabb Szlovákiában az infláció, mint Magyarországon?

Illusztrációs felvétel. Fotó - Renczes Ágoston
Illusztrációs felvétel. Fotó – Renczes Ágoston

Szlovákiában áprilisban 11,8 százalékkal, Magyarországon 9,5 százalékkal nőttek az árak. A viszonylag nagy különbséget magyarázhatja az árszabályozás, de az Európai Unión belül nagyobb különbségek is vannak.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

A koronavírus-járvány egyik gazdasági hatása a megugró infláció volt: a korlátozások miatt fennakadások voltak az ellátási láncokban, amik megdrágítottak bizonyos termékeket – a „csiphiány” egy gyakran hallott kifejezés volt a járvány alatt, és azóta is az. A lezárások feloldását követő megnövekedett kereslet is lendített az árakon, ahogy a kormányok gazdaságélénkítő pénzcsomagjai is.

2022 elejére úgy tűnt, a járványnak lassan búcsút mondhatunk, de februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, ami újabb lökést adott az inflációnak. Oroszország az egyik legjelentősebb energiaexportőr; a háború miatti bizonytalanság már önmagában felfelé hajtotta az energiaárakat, ehhez hozzájött a Nyugat szankciós politikája és az az igény, hogy az EU országai lemondjanak az orosz energiáról.

Emellett Ukrajna és Oroszország is jelentős gabonaexportőr: a nyugati szankciók az orosz gabonaexportot is érintették, Oroszország pedig elzárta Ukrajna tengeri kijáratát, így az nem tudja a gabonaexportját tengeri úton bonyolítani.

Mindez egyre feljebb hajtja az inflációt, ami Szlovákia Statisztikai Hivatala szerint itthon áprilisban már 11,8 százalék volt.

Magyarországon azonban a Központi Statisztikai Hivatal szerint áprilisban a szlovákiainál jóval alacsonyabb, 9,5 százalék volt az infláció.

Az okokat Horváth Mihállyal, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdászával és Bod Péter Ákos egyetemi tanárral, közgazdásszal, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével jártuk körbe. A cikkből kiderül:

  • miért vannak nagy eltérések az inflációban az eurózónán belül,
  • hogyan hat az inflációra az, hogy egy-egy ország miként szabályozza az energiaárakat,
  • számít-e ebben a helyzetben, hogy Szlovákia az euró bevezetésével feladta a saját monetáris politikáját,
  • hatással van-e az inflációra a magyar hatósági árszabályozás.

Az eurózónába való tartozást általában egyfajta védőhálónak szokás tartani: az euró bevezetésének eleve feltétele, hogy a gazdaság képes legyen alacsonyan tartani az államháztartási hiányt, ne engedje elszállni az államadósságot, és a bevezetés előtt egy meghatározott sávon belül tartsa a nemzeti valutáját, tehát – egyszerűen fogalmazva – képes legyen az „egészséges” működésre.

Jelen esetben mégis az látszik, hogy a nem eurózónatag Magyarországon alacsonyabb az infláció, mint az eurózónatag Szlovákiában.

Árszabályozás

Az alapvető tényezők hasonlóak a két országban, az azonban sok mindentől függ, hogy hogyan alakul az infláció az egyik vagy a másik országban – mondja a Napunknak Horváth Mihály, a Szlovák Nemzeti Bank vezető közgazdásza. Ezek közé tartozik a helyi piaci verseny, a fogyasztói szokások, és általában nagy szerepet játszik az, hogy egy adott országban milyen árszabályozás van.

Az energiaárakat például Szlovákiában is az állam szabályozza. Az ár nem követi a piaci ár ingadozását, de az állam a piaci ár alakulását figyelembe véve alakítja az energiaárakat – magyarázza a szakember. Januárban felmentek az energiaárak – a gáz ára például 20 százalékkal – ezt a szintet év végéig tartani fogják, a világpiaci ár alakulását a lakosság nem érzékeli addig, amíg el nem jön a következő áremelkedés – emlékeztet rá Horváth.

A következő áremelés jövő januárban jön,

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Infláció

Magyarország

Szlovákia

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Romsics Ignác a vendége a Napunk idei utolsó beszélgetőestjének Párkányban. A történészt munkásságáról és önéletrajzi könyvéről Kacsinecz Krisztián kérdezi.

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)