Napunk

Szlovákiában és Magyarországon is béremelést követelnek a tanárok, több ezer katedra maradhat üresen

Komolyabb nyomásgyakorlás szeptemberben várható. Fotó - a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldala, Béla B. Molnár
Komolyabb nyomásgyakorlás szeptemberben várható. Fotó – a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének Facebook-oldala, Béla B. Molnár

Sztrájkkészültséget jelentett be az iskolaügyi alkalmazottak szakszervezete Szlovákiában. Magyarországon március 16-án hirdetett határozatlan idejű sztrájkot a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet. Összehasonlítottuk, mennyit keresnek a két országban a tanárok.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Tízszázalékos béremelést követel az oktatásügy valamennyi dolgozójának az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZPŠaV) júliustól, miközben a kormány három százalékos emeléssel számol a tárcaközi egyeztetésre beterjesztett javaslat alapján. A szakszervezet sztrájkkészültséget hirdetett, június 15-én tiltakozó megmozdulást tartanak a fővárosban. Ha a kormány nem teljesíti követelésüket, készek sztrájkolni. Utóbbira valószínűleg már csak szeptemberben kerülne sor.

Pavel Ondek, a szakszervezet vezetője szerint a három százalékos javaslatnál 4,2 százalékos inflációval számoltak, miközben a 2022-es évre most már 8,5 százalékos inflációt prognosztizálnak a szakemberek, sőt, egyes becslések szerint az áremelkedés akár a tíz százalékot is elérheti. Arra is emlékeztetett, hogy a Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első negyedévében a fogyasztói árak 9,3 százalékkal emelkedtek. A 10 százalékos béremelést azzal is indokolják, hogy az ágazatban a bérek 2020 januárjától változatlanok.

Egymás ellen tüntető miniszterek

Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter és Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter egymásra mutogat a béremelés megoldását illetően. A két miniszter sajátosan értelmezte a szakszervezet tiltakozó akciójának bejelentését, mindketten csatlakozni akartak. Gröhling a pénzügyminisztérium, Igor Matovič pedig az oktatási tárca előtt követelte volna az ágazat dolgozóinak béremelését. A szakszervezet az Sznf térre tervezi a tiltakozó megmozdulást, és onnan a parlament elé vonulnának.

Mindkét miniszter azt állítja, jogosak a követelések, de a másikat teszik felelőssé azért, hogy az emelés nem valósul meg. A pénzügyminiszter szerint számos javaslatot tett arra, honnan teremtsék elő a szükséges összeget – ez Gröhling számításai szerint 180 millió eurót jelent –, ezeket azonban az SaS folyamatosan lesöpörte az asztalról. A liberálisok ugyanis kategorikusan elutasítják az adóemelést. Így a béremelésre egyelőre nincs esély.

Branislav Gröhling kifogásolja, hogy a pénzügyminiszter fél milliárd euró értékben osztana ki üdülési utalványokat a családoknak, ezt a forrást ő a béremelésre költené.

Szlovákiában januártól a minimálbér 646 euró. A regionális oktatásban dolgozó tanárok 2021-es átlagos bruttó fizetése, amely magában foglalja a pótlékokat, a személyi juttatásokat és a prémiumokat is, 1387,10 euró, az egyetemi tanároké pedig 1959,69 euró volt.

Az oktatási tárca vezetője arra is figyelmeztet, hogy évről évre több pedagógus hiányzik a rendszerből. „Leginkább az idegen nyelv, a matematika, az informatika és a természettudományi tárgyakat oktató pedagógusokból van hiány. Az Oktatáspolitikai Intézet becslése szerint 2022-ben mintegy 1300 pedagógus hiányzik a katedrákról. Becslésük szerint ez a szám 2025-re 8600-ra emelkedhet. Ez pedig azt jelenti, hogy nem szakos tanárok fogják oktatni az idegen nyelveket, a matematikát és az informatikát” – véli a miniszter.

Nem hisznek a változásban

Míg a miniszterek vitáznak, addig az ágazat dolgozói egyre inkább elkeserednek. Az általunk megszólított pedagógusok többsége érzi az infláció és az áremelkedés hatását, de látva a kormánykoalícióban uralkodó állapotokat, szinte biztos, hogy nem lesz béremelés. Gazso Aladár, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolán működő szakszervezet elnöke a Napunknak elmondta, iskolájuk képviselteti magát a június 15-ei tüntetésen. Bár a politikai helyzet szerinte sem kedvező, úgy véli, hallatni kell a hangjukat.

Az egyik iskola igazgatója azt is hozzátette, a jelenlegi áremelkedés mellett a nyugdíkorhatárhoz közeli, nem pedagógus alkalmazottai helyére nem tudja, hogyan talál új alkalmazottakat. „Ezeknek a kollégáknak a bruttó fizetése a 700 eurót sem éri el, három éve ment nyugdíjba az egyik szakácsnőnk, egy fiatal kolléganőt vettünk fel a helyére, ő egy év után azzal távozott, hogy ennyiért nem hajlandó dolgozni, a helyet azóta sem töltöttük be. Vészmegoldásként az iskolai étkezde vezetője főz némi pluszpénzért” – mondta az iskolavezető.

Komolyabb tiltakozó megmozdulás 2016-ban volt Szlovákiában. Fotó – TASR

Magyarországon is béremelést követelnek

Ennél is rosszabb a helyzet Magyarországon, ahol szintén magasabb bérekért küzdenek a pedagógusok. Ráadásul a választások előtt még a béremelés kiharcolása érdekében szervezett sztrájk jogát is elvette a tanároktól a kormány.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Magyarország

Oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Romsics Ignác a vendége a Napunk idei utolsó beszélgetőestjének Párkányban. A történészt munkásságáról és önéletrajzi könyvéről Kacsinecz Krisztián kérdezi.

Csökkentik a jókúti ideiglenes menekülttábor kapacitását, mivel csökken az ott tartózkodó illegális bevándorlók száma, közölte a belügyminisztérium. Az elmúlt egy hétben 59-en tartózkodtak a táborban, ahol összesen 16 sátor áll rendelkezésre. Ezt vélhetően a felére csökkenti a belügyi tárca.

Nyolc ember vesztette életét orosz támadásokban a kelet-ukrajnai Kurachove városában, közölte az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője. (čtk)

A parlament döntése értelmében a kormány megadóztathatja a villanyerőművek többletbevételeit, arról viszont még nem határozott, hogy melyik erőműnek mennyit kell fizetnie. A parlament kedden gyorsított eljárásban módosította az energiatörvényt, mely beemeli a szlovák jogrendbe az erőművek túlzott nyereségének megadóztatásáról szóló októberi uniós megállapodást. Az erőművek ugyanis a piaci rekordot jelentő energiaárakból profitálnak, miközben a valós termelési költségeik sokkal alacsonyabbak.