Napunk

Önkormányzati választások: a Szövetség az elődpártok sikereire építene

A Szövetség alakuló közgyűlése Somorján 2021. október 2-án. Fotó - TASR
A Szövetség alakuló közgyűlése Somorján 2021. október 2-án. Fotó – TASR

A Szövetségnek létfontosságú a jó eredmény az önkormányzati választásokon, ám a három elődpárt érdekeit és személyi állományát nem könnyű összefésülni, és a belső feszültségek láthatóak a pártban.

A 2017-es megyei, és a 2018-as önkormányzati választások eredményét az elemzők többsége a politikai generációváltás igényének megnyilvánulásaként értelmezte. Ebből az igényből azonban nem a rendszerellenes erők profitáltak. Míg a legutóbbi megyei választásokon a Smer visszaszorult, és a függetlenek, valamint a jobboldal jelöltjei törtek előre, addig a helyhatósági választásokon már abszolút a függetleneké volt a terep.

A végéhez közelítő választási időszak azonban alaposan megkeverte a kártyákat. A kormányváltás, a politikai térben történő átrendeződések, és az olyan globális kihívások, mint a koronavírus-járvány lokális szinten is komoly hatást fejtettek ki. De milyennek tűnik mindez szlovákiai magyar perspektívából?

Az önkormányzati és megyei választásokról szóló cikksorozatunkban feltérképezzük az elmúlt évek hatásait a helyi közösségekre, a szlovákiai magyarok lakta településekre. Megpróbáljuk feltárni az egyes települések és megyék legfontosabb problémáit és az azokra adott válaszokat.

Első cikkünkből megtudhatják:

  • milyen ambíciókkal vág neki az őszi, régiós szuperválasztásoknak a Szövetség,
  • milyen rajtpozícióból indul el a választási kampány,
  • hogy sikerült összefésülni a három egyesülő párt struktúráit és érdekeit,
  • milyen belső feszültségek feszítik a pártszövetséget,
  • tud-e választ adni a Szövetség a helyi független politikai kezdeményezésekre.

A politikai kincsesláda elásott kulcsa

A szlovákiai magyar politikusok országos politikai ambíciói a 2020-as választásokkal alaposan megcsappantak: a parlamentből kimaradt az addig kormányzó Híd, és az MKP az Összefogással és a Magyar Fórummal együtt sem tudta megugrani a parlamenti küszöböt. A helyhatósági és megyei választásokon azonban az elmúlt évtized két meghatározó szlovákiai magyar pártja hagyományosan jó eredményeket tudott elérni.

A szlovákiai magyarokra kisebbségi helyzetükből adódóan is jellemző az erősebb lokális gondolkodás, és ezeken a választásokon ez előtérbe kerül, hiszen olyan jelöltekre szavaznak, akiket közelebbről ismernek. A Szövetség három egyesülő elődpártja közül kettő, az MKP és a Híd is az alulról építkező, erős helyi struktúrákat kiépítő pártmodellre alapozott. Míg a Magyar Közösség Pártja a régi MKP struktúráinak keretein belül dolgozott, addig a Híd létezésének egy évtizede alatt próbálta felépíteni és megerősíteni a helyi szervezeteit. A 2018-as önkormányzati választásokon mindez meg is látszott.

A Híd (a különféle koalícióknak köszönhetően) 127 polgármestert tudott felmutatni, az MKP pedig 115 polgármesterrel büszkélkedett. A képviselői helyek számában is erős pozíciója volt a két pártnak: az MKP 1248 helyet, a Híd 915-öt tudott behúzni, a két párt koalíciójából pedig 30 mandátum adódott – az MKP a mandátumait szinte kizárólag magyarlakta településeken szerezte, a Hídnál ez az arány nagyjából 75 százalék volt.

A Szövetség elnöke, Forró Krisztián szerint az alulról építkező struktúra az MKP túlélésének és stabilitásának záloga volt, és a Szövetség is erre a modellre alapozva indult el. Ebből adódóan a párt igyekszik dominálni az önkormányzati teret, és megőrizni, vagy bővíteni a pozícióit. A kérdés azonban az, hogy ami működött külön-külön, az együtt működőképes-e. Hiszen – elsősorban a megyei választásokon, de a helyhatósági választásokon is – általában több a helyi politikus, mint a hely a listán.

Emellett pedig a választókat most már nem a régi „márkákra” csábítják, hanem egy új brandet kell eladniuk, gyakran a pártstruktúrákon kívül tevékenykedő függetlenekkel, akik egészen más politikai logika szerint dolgoznak, és jóval szabadabb az eszköztáruk, mint egy kötött pártstruktúrában. S a Szövetségnek az új helyzetben három párt érdekeit, nézeteit, struktúráit és ambícióit kellett összefésülnie.

A platformok, melyek az elődpártok önálló identitását hivatottak megőrizni, ezért megnehezítik ezt a törekvést. Ráadásul ezeket az elődpártokat a saját belső működési logikájukból adódó tehetetlenségük löki előre a Szövetségben: az MKP politikusi keménymagja a saját, számszerű és strukturális helyzetéből adódó dominanciáját igyekszik minél inkább érvényesíteni, az Összefogás igyekszik pragmatikusan manőverezni, és teret nyerni magának, a Híd pedig az összeroppanása után a megmaradt pozícióit és identitását igyekszik megtartani.

„Mindenkinek tudatosítania kell, hogy ha sikerre akarjuk vinni a pártot, ahhoz nem platformokban kell gondolkodni, hanem olyan jelölteket kell indítanunk a megmérettetéseken, akik jól fognak szerepelni. Vagy azért, mert már bizonyítottak a múltban, vagy olyan irányt tudnak felmutatni, amit lehet követni. Hiszem, hogy erre fogunk összpontosítani” – mondja Forró Krisztián.

A rajtvonal

A pártelnök fogalmazása meglehetősen általános, ám ez nem véletlen, hiszen a gyakorlatban nem mindenhol tisztázódott, ki is pontosan a jó jelölt, és kit kell annak tekinteni

Berényi József

Forró Krisztián

Helyhatósági választások

Önkormányzati választások

Szövetség

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak