Napunk

Perger András: Vegyük már észre, hogy fenntarthatatlanná vált az energetikai status quo

Perger András. Fotó - Greenpeace Magyarország
Perger András. Fotó – Greenpeace Magyarország

Valóban beomlana a magyar és a szlovák gazdaság az orosz kőolaj nélkül, vagy csak a Mol extraprofitja kerülne veszélybe? És mi a helyzet a gázzal? Egyáltalán meddig tartható még fenn a fosszilis energiahordozóktól való függőségünk? Perger Andrással, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelősével a tervezett energiaembargó környezet- és klímavédelmi vonatkozásairól is beszélgettünk.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A Greenpeace május elején a Mol százhalombattai kőolaj-finomítójára kivetített VÉRES PROFIT: SZÉGYEN felirattal üzent a magyar kormánynak. Kiadtak egy közleményt is, mely szerint Orbán Viktor kabinetje az olajcég háborús extraprofitját védi Brüsszelben, hamis érvekre hivatkozva. Perger András ebben úgy fogalmazott: „a kormány az Ukrajnában folyó vérontással nem törődve csak azon ügyködik, hogy biztosítsa a megszokott ügymenetet: az orosz kőolajimportot, és a mesterségesen lenyomott üzemanyagárakkal a fogyasztást.”

Eközben a miniszterelnök és a külügyminiszter azt ismételgetik, hogy az orosz olajembargó teljesen gajra vágná a magyar gazdaságot, és az egekbe emelné az árakat. A Mol vezetői pedig azzal érvelnek, hogy a profitnál pillanatnyilag fontosabb a hosszú távú ellátásbiztonság, melyet az orosz olajról való elsietett leállás veszélybe sodorna. A Greenpeace munkatársa szerint ezek megalapozatlan, semmivel sem alátámasztott állítások.

A vele készült interjúból kiderül:

  • miért fenntarthatatlan a jelenlegi helyzetben az energetikai satus quo,
  • miért veszélyes a magyar kormány által választott stratégia,
  • a valóságban hogyan csökken napról napra az olajembargó jelentősége,
  • és miért kell végérvényesen megszabadulni a fosszilis energiahordozóktól.

Szijjártó Péter külügyminiszter a héten arról beszélt, hogy az orosz olajembargó az üzemanyagár körülbelül 55-60 százalékos növekedését eredményezné. Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy fogalmazott, az Európai Bizottság olajembargós javaslata a jelenlegi formájában felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával. Ön szerint mennyire reálisak ezek a fenyegetések?

Azt már az iskolában is tanítják, hogy ha a Barátság kőolajvezetékkel valami probléma adódik, és nem jön az olaj, akkor még mindig ott az Adria. Igaz, hogy ezen keresztül jelen pillanatban valószínűleg nem tudna akkora mennyiség érkezni, amennyi Magyarország és Szlovákia számára is elegendő lenne, de az nem világos számomra, hogy a Magyarországot csak másfél év múlva érintő embargó hogyan lenne képes most azonnal olyan mértékű gazdasági károkat okozni, mint amilyeneket a kormány kilátásba helyezett. Ezt semmilyen elemzés vagy hatástanulmány nem támasztja alá, legalábbis nem hoztak nyilvánosságra ilyet. Ami pedig az üzemanyag árát illeti, az a benzinársapka nélkül valószínűleg nem a jelenlegi 480 forint lenne, bár az Ural most körülbelül 10 dollárral olcsóbb, mint november közepén, az árstop bevezetésekor volt. Arra sincs kielégítő magyarázat, hogy ha máshonnan érkezne a kőolaj, a kormány miért ne tudná tartani az árstopot, hiszen a kommunikációjából úgy tűnik, az orosz olaj esetében ez pusztán politikai döntés kérdése volt.

Az is elhangzott, hogy az orosz olajimport leállítása esetén az olajfinomítók több száz millió dolláros átalakítására, az Adria kőolajvezeték szintén több száz millió dolláros kapacitásnövelésére lenne szükség.

Több olajipari szakértővel is beszéltem, szerintük az az állítás, hogy a százhalombattai finomító átállításához évek és dollár százmilliók szükségesek, finoman szólva is messze van a valóságtól. De még ha ennyibe is kerülne, a Mol negyedéves profitjáról közzétett adatokat ismerve még ez a pénzösszeg sem kellene, hogy gondot jelentsen. A Mol egyébként most sem csak Ural típusú kőolajat dolgoz fel. A más típusú olajnak is el kell jutnia valahogy Magyarországra, azon a csatornán keresztül valószínűleg több is tudna jönni. Nyilván ehhez átszervezés szükséges, de a lehetőség adott.

A Molnak elvileg van vészforgatókönyve arra az esetre, ha akár politikai döntés, akár szabotázsakció vagy támadás miatt elapad a Barátság kőolajvezeték. Huff Zsolt ügyvezető igazgató egy interjúban azt mondta, hogy ha holnap leállna az orosz olajszállítás, a Mol akkor is tudná folytatni a munkát, de lényegesen kisebb kapacitással, és sok leállással. Ez főleg az őszi mezőgazdasági időszakban jelentene gondot, amikor a pozsonyi és a százhalombattai finomítónak is maximális kapacitáson kell működnie. Ön szerint reális lehet az azonnali leállás az orosz olajról drasztikus áremelkedés, termékhiány, gazdasági károk nélkül?

A tartalékaink minimum három hónapos ellátásbiztonságot garantálnak akkor is, ha egyetlen csepp olaj sem érkezik az országba. De ilyen szcenárió nincs is az asztalon. Az uniós javaslatban szereplő türelmi idővel – hat hónap a kőolajra és kilenc hónap az egyéb termékekre – valószínűleg nem lenne megoldhatatlan feladat az átállás sem technikai, sem logisztikai szempontból. Az természetesen komoly átszervezést igényelne, ha egész évben csak az Adria kapacitására támaszkodhatnánk. Ezt megoldani a Mol feladata lenne, az ellátásbiztonsági kockázatokra azonban a cég csak figyelmeztethet, lépnie a kormánynak kell. Például úgy, hogy különböző intézkedésekkel csökkenti az energiaigényeket, akár azzal, hogy 130 km/óráról 110-re csökkenti az autópályákon a sebességhatárt. Ez csak politikai akarat és megfelelő szabályozás kérdése.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Greenpeace

Környezetvédelem

Perger András

Interjúk és podcastok

Jelenleg a legolvasottabbak