Napunk

Jogos előnyt biztosít a Csemadoknak az évi háromszázezer eurót garantáló törvény?

Rigó Konrád, Bárdos Gyula, Orosz Örs
Rigó Konrád, Bárdos Gyula, Orosz Örs

Május 5-én elfogadták a Csemadok éves állami dotációjáról szóló törvényt. A koalíciós alku szerint ezzel párhuzamosan a Matica slovenská finanszírozásának összege is változott. Az új szabályok értelmében a Csemadokot alanyi jogon háromszázezer euró illeti meg minden évben, emellett továbbra is pályázhat egyéb állami, illetve magyarországi forrásokra is.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

1996-ban Vladimír Mečiar kormányzása alatt szüntették meg Közép- és Kelet-Európa legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete, a Csemadok alanyi jogon járó támogatását. Azóta a szervezet, ahogy más civil szervezetek is, az állami támogatásokat pályázatok útján szerezhette meg. A Csemadok a magyarországi támogatásokat is felhasználta. A Fidesz-kormányok alatt, az utóbbi időben kiemelt jelentőségű intézményként, megnőtt az innen érkező támogatás mértéke, a Bethlen Gábor Alapon keresztül legutóbb mintegy nyolcszázezer euró érkezett a számlájukra. A Kisebbségi Kulturális Alap (KKA) pályázatain pedig évente kb. négyszázezer eurót nyernek a Csemadok-szervezetek.

Évi háromszázezer

Gyimesi György (OĽaNO), a Csemadok-törvény előterjesztője, és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke úgy véli, 1996 óta nem volt politikai akarat arra, hogy alanyi jogon kapjon támogatást a szervezet. A mostani törvény előzményének tekinthető, hogy Igor Matovič (OĽaNO) még kormányfő korában ígéretet tett a Csemadok alanyi jogon való támogatására, akkori tanácsadója, Berényi József kezdeményezésére.

Gyimesi a törvény elfogadásakor kiadott promó videójában történelmi pillanatnak nevezi az eseményt, ráadásul szerinte az OľaNO újra a régi egységét mutatta meg egy magyar érdek mögé felsorakozva.

Bárdos Gyula a Napunknak elmondta, hogy a pénzt regionális, területi választmányoknak adják majd tovább. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a várhatóan törvényerőre emelkedő támogatás értéke nagyjából ugyanannyi, mint 1996-ban volt, vagyis ha számolunk az inflációval, lényegesen kisebb összegről beszélünk.

Bárdos szerint fontos, hogy a szlovákiai magyarok adója így a saját kultúrájuk épülésére használható. A támogatás szerinte lehetővé teszi a profibb, szakmaibb munkát, és tevékenységüket még inkább számonkérhetővé teszi.

A Csemadok feltételeinek megfelelően sikerült kikerülni azt is, hogy állami költségvetésből dotációt szerző szervezet eleve ki legyen zárva a szintén állami pénzt elosztó kulturális alapok pályázói közül, így a Kisebbségi Kulturális Alapból vagy a Művészeti Alapból is. Az új törvény értelmében minden évben közös megegyezés alapján kötnek szerződést, és a támogatást aszerint költik és számolják el.

Rigó Konrád, a Szövetség Híd platformjának vezetője, korábbi kulturális államtitkár kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a törvény anyagilag megerősít egy olyan kulturális szervezetet, amely 2020-ban is egyedüliként tekinthető országos jelentőségűnek a közművelődés területén. Úgy véli, a közművelődés nagyon fontos, a kultúra alapszövete.

Orosz Örs, a Szövetség Összefogás platformjának elnöke, a Napunknak arról beszélt, hogy a Csemadok a szlovákiai magyarok legnagyobb kulturális egyesülete, mely országos jelentőségű művelődési és kulturális akciókat is szervez, és bizonyos feladatokat az állam helyett végez el. „Főként az ifjúságnevelés és oktatás terén az állam hajlamos megfeledkezni a magyar nyelvű diákversenyek, táborok fontosságáról. Épp ezért a Csemadok tevékenységének állami finanszírozása természetes kellene, hogy legyen.”

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Bárdos Gyula

Csemadok

Gyimesi György

Kultúra

Orosz Örs

Rigó Konrád

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak