Napunk

Veszélyben a szlovákiai magyar kisiskolák, de van jó recept a bajra

A rozsnyói Óvoda, Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola - Fotó: Tomáš Hrivňák
A rozsnyói Óvoda, Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola – Fotó: Tomáš Hrivňák

A magyar iskolák 71%-át nagy valószínűséggel bezárhatnák, ha a fenntartó nem tartaná fontosnak a meglétüket. Iskoláink megmaradásában a diákok létszámának kulcsszerepe van. Óriási összeget költenek olykor a tíz fő alatti iskolák működtetésére, azonban összefogással könnyebben meg lehetne tartani a kisiskolákat.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

A magyar iskolahálózat 244 iskolájának mintegy fele alsó tagozatos iskola, egyáltalán nem mindegy, milyen lépéseket tesz a fenntartó az iskola megőrzéséért. Tamás Erzsébet, a Rozsnyói Városi Hivatal oktatási osztályának vezetője a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének áprilisi országos konferenciáján vázolta fel az iskolák fenntarthatóságának és minőségbiztosításának olyan módját, amellyel a régióban már van tapasztalatuk.

Cikkünkből kiderül:

  • miként tarthatja meg az önkormányzat a kisiskoláját klaszterbe rendezve,  és közben közösen viselik a fenntartás költségeit,
  • hogyan segítheti az összefogás a járás pedagógusainak a munkáját,
  • milyen tapasztalatokat oszt meg a lassan egy éve működő mentorhálózat rozsnyói tesztközpontja

A kvótarendszer miatt az iskolák fenntarthatóságának legfontosabb alkotóeleme az elégséges számú diák, szerepe van továbbá az iskolák anyagi és technikai felszereltségének, illetve a kiválóan képzett pedagógusoknak. Utóbbinak a minőségbiztosításban is kulcsszerepe van.

Fontos, hogy a pedagógusok motiváltak legyenek, illetve hogy olyan szakmai szervezetek segítsék a munkájukat, amelyeknek jelentős tapasztalatuk van.

Iskoláinknak több mint 71%-a 150-es diáklétszám alatt működik – derül ki egy 2019-ben megjelent tanulmányból, melyet a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, Fodor Attila más szakemberek bevonásával készített.

Kevés a diák, kevés a pénz

Az ilyen iskoláknál az egy főre eső állami támogatás már nem változik. Ugyanis 2003-ban beállítottak egy olyan finanszírozási rendszert, ami 250-től 150-es diáklétszámig úgynevezett kiegyenlítő szorzót vezetett be.

Ez a szorzó olyan arányban növekedett, amilyen arányban csökkent a diáklétszám az iskolában. Így próbálták kompenzálni azokat a többletkiadásokat, amelyek az alacsonyabb létszámmal jártak.

Sajnos, 150 fő alatt ez már egy fix összeg. Tamás Erzsébet rámutatott, hogy míg az utóbbi kilenc évben a szlovák alapiskolákat látogató diákok száma jelentősen emelkedett, addig a magyar iskolát látogató diákok száma már nem érte el a korábbi szintet sem, sőt, ez az alacsonyabb szám erősen stagnál.

Jelenleg 106 olyan iskolánk van, melyek 50 fő alatti diáklétszámmal működnek, 51 és 100 között mozog a diákok létszáma 31 intézményben, és 37 olyan iskola működik, ahol a gyerekek száma 101 és 150 fő között mozog.

A magyar iskolák 71%-a nagy valószínűséggel nem működne, amennyiben azt a fenntartó nem tartaná fontosnak, nem érezné magáénak és nem áldozna rá.

Egyre nagyobb teher a fenntartónak

Az energiaárak emelkedésével egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra az ilyen iskolák fenntartása, ez valószínűleg tovább fog fokozódni és a fenntartás feltételei még rosszabbak lehetnek.

Bizonyos esetekben megoldást jelenthet az oktatási törvény kínálta lehetőség, az úgynevezett klaszter, amely egyfajta szövetséget, összefogást jelent az iskolafenntartók között.

Hasonlíthatnánk ezt a fajta megoldást az iskolaközpontosításhoz is, de mégis van közöttük egy lényeges különbség. Amíg a központoknál, ha annak minden szervezeti egységét – óvodát, iskolát, középiskolát – össze akarjuk vonni, akkor előbb ki kell iktatni őket a hálózatból, majd meg kell szüntetni, végül bejegyeztetni, mint egy új intézményt. Nem beszélve az „új” iskolatanácsok létrehozásáról, valamint az „új” igazgatóválasztásokról.

Ez adminisztratív szempontból nagyon hosszadalmas és időhöz kötött folyamat. Bár a középiskolákat egyelőre nem lehet bevonni az iskolai klaszterbe, rajtuk kívül minden más oktatási intézményt, például művészeti alapiskolát, napköziotthont stb. már igen.

Kulcsfontosságú a diáklétszám. Fotó – TASR

Klaszterben könnyebb az élet

Fodor Attila szerint a törvény meghatározza, mi az iskolai klaszter, de nyitva hagyja a tartalmi megtöltését. „Klaszterbe lehet tenni minden olyan oktatási intézményt, mely az önkormányzat fenntartásában van, és olyan megoldást kínál, amellyel senki nem veszíti el az intézményét, az iskoláját. Létrehoznak egy új jogi személyt maguk felett, mintha egy esernyőt tennének maguk fölé, és eldönthetik, milyen kompetenciákat tesznek egy szinttel feljebb” – magyarázta a jelenlegi törvényi keretet.

„Ebben az a jó, hogy itt az önkormányzatoknak nem kell feladniuk a korábbi jogköreiket, fenntartásuk alatt marad az iskola, létrejön az a szövetség, amelyben azonos partnerként, egyforma jogaik lesznek. Úgy gondolom, ez a jövő, ebben kellene gondolkodniuk a fenntartóknak” ‒ állítja Tamás Erzsébet. A rozsnyói régióban, ahol gondok vannak a diáklétszámmal, egy ilyen klaszter kialakításán gondolkodnak.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Oktatás

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak