Napunk

Liget Budapest: a verőemberektől a büszkén mutogatott kultúráig

A Magyar Zene Háza. Fotó - Liget Budapest. / Facebook
A Magyar Zene Háza. Fotó – Liget Budapest. / Facebook

Az Európa legnagyobb kulturális beruházásának nevezett parkfelújítás és ingatlanfejlesztés jól jellemzi, hogyan nyúl át a magyar kormány az emberek feje fölött, és hogyan csinál egy botrányos helyi ügyből világraszóló sikert.

Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!

2022 januárjában adták át a budapesti Városligetben a Magyar Zene Házát. A megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett, nem véletlenül.

Az épületre már a tervek nyilvánosságra kerülésekor felfigyelt a nemzetközi sajtó is, a tervező egy japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú (Sou Fujimoto), a Magyar Zene Háza pedig egy formabontó, különleges alkotás lett: fák nőnek keresztül a hullámzó, átlyuggatott tetején, ami lebegni látszik az üvegfalak fölött. Az épület állami beruházásból valósult meg, a végeredményre pedig joggal büszke a miniszterelnök.

Orbán Viktor a Magyar Zene Háza januári megnyitóján. Fotó – Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Magyar Zene Házát még a kormánnyal szemben kritikus sajtó nagy része is jól sikerült épületnek tartja, az elkészültét azonban súlyos viták övezték. Az épület a Liget Budapest projekt keretében valósult meg. Ennek az a célja, hogy a Városligetet, Európa egyik legrégebbi, még a 19. század elején kialakított közparkját, ami a 2010-es évek elejére meglehetősen elhanyagolttá vált, úgy újítsa meg, hogy a Liget egy új múzeumi-kulturális negyednek is otthont adjon.

A Városliget szélén található a Hősök tere, aminek két oldalán egy-egy képzőművészeti múzeum áll: a főleg az egyetemes képzőművészetet bemutató Szépművészeti Múzeum és a kortárs kiállításoknak otthont adó Műcsarnok, a Hősök tere mögött, a Vajdahunyad várában pedig a Mezőgazdasági Múzeum található.

A múzeumi negyed ötlete a Szépművészeti főigazgatójától, Baán Lászlótól származik, aki 2004 óta vezeti a múzeumot, és a nevéhez több nemzetközi visszhangot kiváltó sztárkiállítás fűződik, amik a 2000-es évek második felében újra széles körben divattá tették a képzőművészeti kiállítások látogatását.

A több új épülettel – Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, Nemzeti Galéria, Közlekedési Múzeum, Városligeti Színház – számoló múzeumi negyed terve azonban komoly ellenállásba ütközött az építész szakma és a Városligetet gyakran látogatók körében. Két felfogás ütközött a vitában.

Mindig többfunkciós tér volt

Baán László – aki egyben a Liget Budapest kormánybiztosa is – és a projekt támogatói azzal érvelnek, hogy a Városliget már több mint száz éve nem csupán közpark, hanem többfunkciós városi tér, amely többféle élményt nyújt az oda látogatóknak. Már az 1885-ös Országos Általános Kiállításra több épületet húztak fel a parkban, majd az 1896-os milleniumi ünnepségekre még többet, igaz, ezeket ideiglenesnek szánták, de közülük néhány olyan népszerű lett, hogy az ünnepségek után tartós anyagokból újjáépítették őket – ilyen a Vajdahunyadvár, ami Budapest egyik legfontosabb turistalátványossága lett.

A Városliget épületei közül azonban a második világháború alatt több elpusztult vagy súlyosan megsérült; volt, amit lebontottak, volt, aminek a helyére új épület került, és volt, amit jelentősen átalakítva tartottak meg.

Ahová most a Liget projekt keretében új épületeket építettek, illetve építeni terveznek, ott már évtizedek óta nem park volt: az új Néprajzi Múzeum a Ligetből kivágott és lebetonozott egykori felvonulási tér helyén épül, nagyjából ott, ahol az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor állt, és ma az 1956-os emlékmű áll. A Zene Háza helyén a szocializmus alatt épült kisebb irodaházak voltak.

A tervezett Új Nemzeti Galéria helyén a mára lebontott Petőfi Csarnok, előtte pedig az 1885-ben épült, a II. világháborúban elpusztult Iparcsarnok állt. A Közlekedési Múzeum épülete szintén súlyosan megsérült a háborúban, majd jelentősen átalakítva adott otthont a közlekedési gyűjteménynek. A projekt keretében ezt is lebontották, a terv az, hogy az eredeti formájában építsék újra, és az Innováció Múzeumának adjon otthont. (A Közlekedési Múzeum időközben egy másik, alkalmasabb helyszínre költözött.) A Városligeti Színház szecessziós épülete is a világháború áldozata lett, ezt is eredeti formájában állítaná vissza a projekt.

Nemzetközi vásár a Városligetben 1942-ben, háttérben az Iparcsarnok. Mindig is többfunkciós városi tér volt. Fotó – Fortepan / Fortepan

A Városligetben emellett évszázados hagyománya van a „plebejus” szórakozásnak is: vurstlik, mutatványosok és mulatók is voltak a területen, a Liget projekt az új épületekkel viszont elsősorban a Városliget kulturális funkcióját erősítené.

Emellett épült két körbekerített kutyás „élménypark”, egy hatalmas, kalandparkszerű játszótér is – ami olyan népszerű lett, hogy nagyobb távolságból is látogatják a gyermekes családok –, egy sor sportlétesítmény, valamint száz év után újra egy kilátóballonnal is a város fölé lehet emelkedni a Ligetből. Mindezzel párhuzamosan pedig a zöldfelületek és a sétányok is fokozatosan megújulnak, tehát a terület közparkként is kellemesebb és jobban használható lesz.

Közparkra van igény, az épületek máshol is lehetnek

A projekt ellenzői szerint viszont alapvetően rossz hagyomány, hogy egy közparkba egyéb funkciókat is zsúfolnak. Szerintük ezt a hagyományt nem folytatni kellene, hanem visszafordítani.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Budapest

Magyarország

Orbán Viktor

Városliget

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak