Drágán adnák Orbánék a szavazatukat: modernizáltatnák Brüsszellel a magyar gazdaságot az olajembargó támogatásáért cserébe
Magyarország csak akkor fogja támogatni az orosz olajtilalmat, ha az csupán a tengeri szállítást fogja érinteni. De arra az esetre is van egy javaslatuk, ha a csöveken keresztül sem jöhet az orosz olaj.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Míg a tervezett olajembargó által szintén erőteljesen érintett Szlovákia miniszterelnöke szerint a kormány által támasztott technikai feltételek már teljesültek, Magyarország új tervvel rukkolt elő: az orosz olajat érintő embargót csupán abban az esetben fogják támogatni, ha az csak a tengeri szállításra fog vonatkozni, de a csővezetéken történő szállításra nem.
Ha a tilalom bevezetése a kőolajvezetékeken történő, földi szállításra is vonatkozna, Budapest a szavazatát egy elég komoly feltételhez köti: szeretné, ha Brüsszel nemcsak olajfinomítói átalakításának és a Horvátországon át vezető kőolajvezeték kapacitásának kibővítését kompenzálná többszáz millió dollár értékben, hanem „a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban” is megoldást vár Brüsszeltől.
Szijjártó Péter külügyminiszter ezt azzal indokolta, hogy az olajembargó Magyarország számára egy „atombombával” érne fel, amely tönkretenné a magyar gazdaságot és radikális áremelkedéshez vezetne. Szijjártó az üzemanyagok kapcsán 55–60 százalékos áremelkedésről beszél – ezekre tavaly novembertől Magyarországon árstop vonatkozik, tehát az üzemanyagok ára nem lépheti túl a 480 forintot (ez kb. 1,27 eurónak felel meg). Az üzemanyagok drágulása további termékek drágulását vonná maga után, tette hozzá Szijjártó.
Az Orbán-kormány tehát többet követel, mint az összes többi tagállam, melyeket az olajembargó érint, köztük Szlovákia is.
A brüsszeli politikai hírportál, a Politico kedden délután azt írta, hogy az Európai Bizottság pénzügyi kompenzációt fontolgat Magyarország számára, mely forrásokat az országnak az új, jövő héten bemutatni tervezett energiastratégia keretében kellene megkapnia.
Mindenki Orbánt győzködi
Magyarország hosszú ideje elutasítja az Oroszország elleni szankciók energiaszektorra történő kibővítését. A múlt hét szerdán bejelentett hatodik szankciós csomag Magyarország és Szlovákia számára kivételt tartalmaz: amíg az EU többi tagállamának az év végéig kellene leállítania az orosz kőolajimportot, az említett két ország 2024 végéig kivételt kapna (az első híradásokban még 2023 szerepelt).
Magyarország azonban nem értett egyet ezzel a megoldással, és továbbra is ragaszkodott a szankciók vétójához. Az „atombombaérvet” Szijjártó előtt már Orbán Viktor is használta a Kossuth Rádiónak adott interjújában.
Hétfőn személyesen az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen látogatott Budapestre, hogy tárgyaljon a magyar miniszterelnökkel. Von der Leyen a tárgyalásokat követően kijelentette, előrelépést értek el, de még tovább kell dolgozniuk, amit Szijjártó Péter külügyminiszter is megerősített.
Orbán Viktort kedden az olajembargóval kapcsolatban felhívta Emmanuel Macron francia elnök is, de valószínűleg ez a tárgyalás sem hozott áttörést.
A brüsszeli Politico szerint a Von der Leyen–Orbán találkozón semmiféle megoldás sem született, és szerdán délelőtt már Szijjártó Péter is azt mondta,
