Ha nem folyik több orosz olaj
Szlovákiát és Magyarországot is fájdalmasan érinti az orosz olajembargó. Az unió ebben a kérdésben is egységre törekszik, de a magyar kormány kész vétózni, ha nem teljesülnek a követelései.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Az Ukrajna ellen indított háború elején valószínűleg az orosz politikai elitet is meglepte az, hogy az Európai Unió tagállamai mennyire gyorsan és egységesen léptek fel gazdaságilag Oroszország ellen.
Az első szankciós csomagok tartalmával az összes uniós tagállam egyetértett, de várható volt, hogy az igazi kihívást az orosz energiahordozókat megcélzó szankciók fogják okozni. Igazán nagy gazdasági károkat pedig éppen ezekkel a szankciókkal lehetne az orosz gazdaságnak okozni, hiszen az uniós tagországok naponta több száz millió eurót küldenek Oroszországba az onnan megvásárolt energiahordozókért.
Az orosz–ukrán háborúnak köszönhetően a kőolaj és a földgáz világpiaci ára jelentősen megnövekedett, és ennek köszönhetően a háború első hónapjában Oroszország 22 milliárd eurós bevételre tett szert az uniós tagországokba irányuló olaj- és földgázexportból. Ha az EU ezt az összeget jelentősebben csökkenteni tudná, az komoly pénzügyi érvágást jelentene Oroszországnak.
Ennek fényében csak idő kérdése volt, hogy mikor kerülnek az orosz kőolaj és földgáz ellen irányuló szankciók terítékre. Nyilvánvaló volt azonban az is, hogy ezek a szankciók komolyan próbára teszik majd az uniós tagországok egységét, ezért az Európai Bizottság felkészült arra, hogy a bevezetett szankciók kompromisszumokat fognak követelni.
Annak, hogy az EU elsőként az orosz kőolajat vette célba, alapvetően két fő oka van. A kőolaj könnyebben helyettesíthető, mint a földgáz, és Oroszország számára az uniós kőolajexport a fontosabb bevételi forrás.
Szlovákia és Magyarország orosz olajfüggősége
A kőolaj korunk egyik legfontosabb nyersanyaga, és ezen a téren az EU szinte teljes egészében behozatalra kényszerül.
Az Eurostat adatai alapján 2020-ban 440 millió tonna nyersolaj érkezett az EU-ba, ebből 113 millió tonna érkezett Oroszországból. Ezzel Oroszország volt az EU-ba behozott nyersolaj legfontosabb forrása, a teljes behozatal 24,9 százaléka származott innen.
Ennek a nyersolaj-mennyiségnek a helyettesítése nem tűnik megvalósíthatatlan feladatnak, de a tagországok szintjén hatalmas különbségek vannak az orosz nyersolajfüggőség terén.
