Napunk

Minden szlovák hegyi pásztor, minden magyar ázsiai barbár. Sztereotípiák?! Olyanok csak nekik vannak! (szlovák–magyar körkérdés)

Érvényesek még a régi sztereotípiák a nemzetekről, amelyek ezer évig éltek együtt a történelmi Magyarországon és száz évig Szlovákiában?

Kövér László magyar házelnök nemrég Somorjára látogatott, hogy részt vegyen a háború utáni deportációk áldozatainak tiszteletére emelt emlékmű leleplezésén, és a látogatása kapcsán kirobbant vita ékesen megmutatta, hogy a szlovák–magyar konfliktus korántsem a múlté. További komplikációkat hozhat az állampolgársági törvény módosítása, amelyet a parlament már néhány hónapja tologat maga előtt.

A Denník N megszólított tíz személyiséget, történészeket, szociológusokat, pszichiátereket, nyelvészeket, diplomatákat, írókat és publicistákat, hogy magyarázzák el, milyen sztereotípiák határozzák meg a szlovák–magyar kapcsolatokat 2021-ben.

Kérdések:

1) Melyek a magyarok leggyakoribb sztereotípiái/előítéletei a szlovákokról?

2) Melyek a szlovákok leggyakoribb sztereotípiái/előítéletei a magyarokról?

 

Roman Holec,
történész

Közép-Európa tele van előítéletekkel, amelyeket egyrészt magunkkal szemben (ezek a pozitív előítéletek), másrészt másokkal szemben táplálunk, miközben ez utóbbiaknak szinte kizárólag negatív konnotációik vannak. A történelmileg gazdag szlovák–magyar kontextus szintén nincs meg nélkülük.

1) A szlovákok alsóbbrendűek, gyengébb képességűek, ügyetlenebbek, kevésbé tehetségesek, és ezért felülről kell rájuk tekinteni, vagy legfeljebb a történelmi, szellemi és képességbeli fölényből származtatott kegyességgel. Ebből ered a hatalmas – és gyakran megalapozatlan – önbizalom. Bizonyos történelmileg motivált magja mindennek kétségtelenül megvan, főképp racionális tapasztalati jellegű.

Még több hasonló cikket olvasnál? Fizess elő a Napunkra itt.

2) Az elképzelés, hogy a magyarok felsőbbrendűekként tekintenek a szomszédaikra, és az országaikat továbbra is a sajátjuknak tartják. Hogy mindennap Trianon revíziójának és Nagy-Magyarország feltámasztásának gondolatával kelnek és fekszenek. Ebből ered a hatalmas bizalmatlanság minden magyar dolog irányába és a megalapozatlan kisebbrendűségi komplexusok különböző formái.

Bizonyos racionális magja mindennek kétségtelenül megvan, főképp történelmi tapasztalati jellegű. Kétségtelenül léteznek ilyen magyarok is, sőt politikusok is, de ez minden. A többségük a mát és a holnapot tartja szem előtt.

És hogy mi a gyógyír a sztereotipizált előítéletekre? Minél több szlovák győzelem fociban a magyarok fölött, és minél több szlovák politikai siker. Hiszen ha mindkét fél belátná, hogy a 20. századot történelmileg a szlovákok „nyerték meg”, az állandó „vesztes” pedig a magyar fél, a szlovákok önbizalma nőne, a magyaroké pedig elveszítené túlzó megalapozottságát.

 

Hunčík Péter,
pszichiáter

Friss adataim nincsenek ebben a témában, mert legutóbb 2000-ben csináltunk egy átfogó felmérést. Azóta lényegesen nem változtak az előítéletek. Ebből következik, hogy szégyenletesen keveset tudunk egymásról, és nem került sor az oktatási rendszer revíziójára, ami ezen javítana. Se az egyik, se a másik oldalon nem látok őszinte szándékot az önvizsgálatra, hogy megnézzük, az előítéletekben mi a mi felelősségünk. Nem látok egyik oldalon se őszinte szándékot a szlovák–magyar kapcsolatok újragondolására. Ezért ezek a 20–30–40 éve ismétlődő előítéletek egyik és másik oldalon. Tehát hogy a magyarok agresszívek, beképzeltek. A szlovákoknak pedig nincs történelmük, nem tudják azt sem, kicsodák. Ezek nem változnak az évtizedek során. Az adott politikai konstellációtól függ a helyzet alakulása. 1998 és 2006 között nagyon lecsökkent az előítéletesség, amikor az MKP kormányon volt. A szlovákok naponta látták a magyarokat, és látták, hogy az előítéleteik nem működnek. A magyarok pedig, miután a szlovákok befogadták őket a kormányba, azt látták, hogy ezek a szlovákok nem is olyan rosszak, van bennük nyitottság. Abban a pillanatban, ahogy a politikai konstelláció megváltozik, ugyanazok az előítéletek jönnek vissza, amelyek korábban itt voltak.

 

Rastislav Káčer,
csehországi szlovák nagykövet, 2013–2018 között budapesti szlovák nagykövet

1) Hogy a szlovákok tutajosok, juhászok, kocsisok, cselédek és zsellérek, akiknek nincs saját történelmük és kultúrájuk. A szlovákokkal való ezeréves együttélést a magyarok történelmeként fogják fel. Mi viszont, nagyon szerencsétlen módon, szívesen stilizáljuk magunkat ebbe a szerepbe.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Szlovák–magyar kapcsolatok

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak