Kommunikációs eszközként működik, de a benzinkutakat lehetetlen helyzetbe hozta az árstop Magyarországon
A néhány kiválasztott élelmiszer árának befagyasztását valószínűleg más termékek drágításával kompenzálják a boltok, a kis benzinkutak azonban a túlélésért küzdenek, és kártérítésért perlik a kormányt.
Fizess elő a Napunkra, és nemcsak ezt a cikket olvashatod végig, hanem további cikkeink ezreiből válogathatsz!
Még több hasonló cikket olvasnál? Fizess elő a Napunkra itt.
Április 27-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány az üzemanyag és a kiválasztott élelmiszerek esetében is július elsejéig meghosszabbítja az árstopot. Az üzemanyag árát még november 15-én maximalizálták Magyarországon 480 forintban (ez a cikkünk írásakor 1,27 euró), majd hosszabbították meg az intézkedést februárban újabb három hónapra, ez járt volna le május 15-én; a hét kiválasztott élelmiszer árának befagyasztása pedig május elsejéig tartott volna.
A hatósági árazással a kormány az egyre nagyobb inflációra reagált, amit 2021-ben és 2022 elején még elsősorban a koronavírus-járvány okozott, február vége óta azonban már inkább az ukrajnai háború gazdasági hatása.
Cikkünkből többek között kiderül, hogy
- az árstop mérsékelheti-e az inflációt,
- hogyan reagáltak az árstopra az élelmiszerboltok,
- milyen hatása volt az árstopnak a kis benzinkutakra, különösen a szlovák határ közelében,
- miért tartják az üzemanyagárstopot alkotmányellenesnek a kis benzinkutak,
- miért népszerű mégis az intézkedés az emberek között,
- és milyen kihívással szembesül majd a kormány, amikor visszatér a piaci árakhoz.
Hogy valóban volt-e hatása az inflációra az árstopnak, arról megoszlanak a vélemények. A kormányt támogatók szerint egyértelműen volt.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója azt nyilatkozta még januárban a Világgazdaság napilapnak, hogy az üzemanyag árának befagyasztása és a rezsicsökkentés (ez a lakossági energiaárak évek óta tartó befagyasztása) 1-1,5 százalékponttal, az élelmiszerárstop pedig további 0,5-1 százalékponttal szorítja le az inflációt, vagyis a kormány antiinflációs intézkedései összesen akár 2-2,5 százalékponttal mérsékelhetik az árak növekedését.
A kormány kritikusai, köztük gazdasági szakemberek szerint azonban az élelmiszerárstopnak önmagában jóformán semmi hatása nincs az inflációra.
Más lett drágább a rögzített árú termékek helyett
A márciusi adatok alapján azt tudjuk, hogy az élelmiszer termékcsoport jóval az átlagos infláció fölött drágult – mondja a Napunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. (Márciusban 8,5 százalék volt az infláció, az élelmiszerek ára azonban 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – a szerk.)
Bár adatokat nem látott erről, Bod Péter Ákos úgy gondolja, és erről anekdotaszerű történeteket is hallott szakmai körökben, hogy valószínű: a sarki fűszerestől a nagy élelmiszerláncokig a kereskedők úgy alakítják az árpolitikájukat, hogy kompenzálják a kiválasztott termékeken elszenvedett veszteségüket. „Átpakolják a sajtra vagy a csomagolt kávéra, a vevő meg általában mérges, de hát tudja, hogy infláció van” – fogalmaz a közgazdász, hangsúlyozva, hogy ez releváns adatok híján csak hipotézis.
A kormány januárban hét élelmiszer árát rögzítette, azokat nem lehet drágábban forgalmazni, mint amennyibe 2021. október 15-én kerültek, ez boltonként eltérő lehetett. Átlagosan ennyibe kerültek és kerülnek jelenleg is ezek a termékek:
- a kristálycukor kilója 261 forint (0,69 euró), Szlovákiában 0,78-0,79 euró,
- a finomliszt kilója 203 forint (0,54 euró), Szlovákiában 0,72-0,99 euró,
- a sertéscomb kilója 1420 forint (3,76 euró), Szlovákiában 4,19-5,49 euró,
- a csirkemellfilé kilója 1600 forint (4,24 euró), Szlovákiában 4,99-6,39 euró,
- a csirke farhát kilója 293 forint (0,78 euró), Szlovákiában 1,67-1,69 euró,
- a napraforgó étolaj literje 713 forint (1,89 euró), Szlovákiában 2,99-3,70 euró,
- a 2,8 százalékos UHT tartós tej literje 268 forint (0,71 euró), Szlovákiában 0,95-0,98 euró.
Cikkünk írásakor egy euró 378,34 forintba került. A szlovákiai áraknál a szlovák Tesco, Lidl és más boltok aktuális árait vettük figyelembe.
Ha valami olcsó, azt hamar elkapkodják; az élelmiszerárstop egyik hatása is pont ez volt. Ráadásul nemcsak a vásárlók vettek többet a rögzített árú termékekből, hanem a kisboltok is rájöttek, hogy jobban járnak, ha nem a nagykereskedőtől veszik a terméket, hogy aztán olcsóbban kelljen eladniuk, hanem ők is megveszik a hatósági áron más boltokban. Ennek az lett az eredménye, hogy sok helyen mennyiségi korlátozást vezettek be a boltok a hatósági áras termékekre.
Még több hasonló cikket olvasnál? Fizess elő a Napunkra itt.
