Napunk

Kommunikációs eszközként működik, de a benzinkutakat lehetetlen helyzetbe hozta az árstop Magyarországon

Egy magyarországi benzinkút 2022 márciusában. Forrás: Holtankoljak.hu / Facebook
Egy magyarországi benzinkút 2022 márciusában. Forrás: Holtankoljak.hu / Facebook

A néhány kiválasztott élelmiszer árának befagyasztását valószínűleg más termékek drágításával kompenzálják a boltok, a kis benzinkutak azonban a túlélésért küzdenek, és kártérítésért perlik a kormányt.

Köszönjük, hogy olvasod a cikkeinket. A Napunk csak úgy tud fennmaradni, ha az olvasói előfizetik. Kérjük, támogasd a szerkesztőség munkáját. További cikkeinkért, illetve rövidhírekért látogass el a főoldalunkra is.

Még több hasonló cikket olvasnál? Fizess elő a Napunkra itt.

Április 27-én jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a kormány az üzemanyag és a kiválasztott élelmiszerek esetében is július elsejéig meghosszabbítja az árstopot. Az üzemanyag árát még november 15-én maximalizálták Magyarországon 480 forintban (ez a cikkünk írásakor 1,27 euró), majd hosszabbították meg az intézkedést februárban újabb három hónapra, ez járt volna le május 15-én; a hét kiválasztott élelmiszer árának befagyasztása pedig május elsejéig tartott volna.

A hatósági árazással a kormány az egyre nagyobb inflációra reagált, amit 2021-ben és 2022 elején még elsősorban a koronavírus-járvány okozott, február vége óta azonban már inkább az ukrajnai háború gazdasági hatása.

Cikkünkből többek között kiderül, hogy

  • az árstop mérsékelheti-e az inflációt,
  • hogyan reagáltak az árstopra az élelmiszerboltok,
  • milyen hatása volt az árstopnak a kis benzinkutakra, különösen a szlovák határ közelében,
  • miért tartják az üzemanyagárstopot alkotmányellenesnek a kis benzinkutak,
  • miért népszerű mégis az intézkedés az emberek között,
  • és milyen kihívással szembesül majd a kormány, amikor visszatér a piaci árakhoz.

Hogy valóban volt-e hatása az inflációra az árstopnak, arról megoszlanak a vélemények. A kormányt támogatók szerint egyértelműen volt.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadója azt nyilatkozta még januárban a Világgazdaság napilapnak, hogy az üzemanyag árának befagyasztása és a rezsicsökkentés (ez a lakossági energiaárak évek óta tartó befagyasztása) 1-1,5 százalékponttal, az élelmiszerárstop pedig további 0,5-1 százalékponttal szorítja le az inflációt, vagyis a kormány antiinflációs intézkedései összesen akár 2-2,5 százalékponttal mérsékelhetik az árak növekedését.

A kormány kritikusai, köztük gazdasági szakemberek szerint azonban az élelmiszerárstopnak önmagában jóformán semmi hatása nincs az inflációra.

Más lett drágább a rögzített árú termékek helyett

A márciusi adatok alapján azt tudjuk, hogy az élelmiszer termékcsoport jóval az átlagos infláció fölött drágult – mondja a Napunknak Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke. (Márciusban 8,5 százalék volt az infláció, az élelmiszerek ára azonban 13 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – a szerk.)

Bár adatokat nem látott erről, Bod Péter Ákos úgy gondolja, és erről anekdotaszerű történeteket is hallott szakmai körökben, hogy valószínű: a sarki fűszerestől a nagy élelmiszerláncokig a kereskedők úgy alakítják az árpolitikájukat, hogy kompenzálják a kiválasztott termékeken elszenvedett veszteségüket. „Átpakolják a sajtra vagy a csomagolt kávéra, a vevő meg általában mérges, de hát tudja, hogy infláció van” – fogalmaz a közgazdász, hangsúlyozva, hogy ez releváns adatok híján csak hipotézis.

A kormány januárban hét élelmiszer árát rögzítette, azokat nem lehet drágábban forgalmazni, mint amennyibe 2021. október 15-én kerültek, ez boltonként eltérő lehetett. Átlagosan ennyibe kerültek és kerülnek jelenleg is ezek a termékek:

  • a kristálycukor kilója 261 forint (0,69 euró), Szlovákiában 0,78-0,79 euró,
  • a finomliszt kilója 203 forint (0,54 euró), Szlovákiában 0,72-0,99 euró,
  • a sertéscomb kilója 1420 forint (3,76 euró), Szlovákiában 4,19-5,49 euró,
  • a csirkemellfilé kilója 1600 forint (4,24 euró), Szlovákiában 4,99-6,39 euró,
  • a csirke farhát kilója 293 forint (0,78 euró), Szlovákiában 1,67-1,69 euró,
  • a napraforgó étolaj literje 713 forint (1,89 euró), Szlovákiában 2,99-3,70 euró,
  • a 2,8 százalékos UHT tartós tej literje 268 forint (0,71 euró), Szlovákiában 0,95-0,98 euró.

Cikkünk írásakor egy euró 378,34 forintba került. A szlovákiai áraknál a szlovák Tesco, Lidl és más boltok aktuális árait vettük figyelembe.

Ha valami olcsó, azt hamar elkapkodják; az élelmiszerárstop egyik hatása is pont ez volt. Ráadásul nemcsak a vásárlók vettek többet a rögzített árú termékekből, hanem a kisboltok is rájöttek, hogy jobban járnak, ha nem a nagykereskedőtől veszik a terméket, hogy aztán olcsóbban kelljen eladniuk, hanem ők is megveszik a hatósági áron más boltokban. Ennek az lett az eredménye, hogy sok helyen mennyiségi korlátozást vezettek be a boltok a hatósági áras termékekre.

Még több hasonló cikket olvasnál? Fizess elő a Napunkra itt.

Ez a cikk kizárólag a Napunk előfizetői számára elérhető.

Aktuális

Jelenleg a legolvasottabbak

Percről percre

Az angol válogatott vasárnap este 3:0-ra legyőzte Szenegál együttesét a katari labdarúgó-világbajnokság nyolcaddöntőjében.

Hétfőn 10:30-tól ülésezik a Heger-kabinet, közölte a kormány. A programot egyelőre nem tették közzé, a tárgyalás után sajtótájékoztató várható.

Az USA ellenezni fogja az izraeli telepek bővítését és újak létrehozását a megszállt Ciszjordániában, közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter. Al alakuló új izraeli koalícióban vannak olyan politikusok, akik támogatják további területek annektálásának gondolatát (afp).

Eddig már több mint 44 ezren vették fel a koronavírus omikron variánsa ellen kifejlesztett védőoltást Szlovákiában. A vakcina csak ún. emlékeztető oltásként vehető fel, legkevesebb 3 hónappal azt követően, hogy a kérvényező átesett a fertőzésen vagy megkapta legutóbbi Covid-19 elleni védőoltását. (nczi)